Számos visszásság nehezíti a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben a védenceikkel foglalkozó ügyvédek munkáját, amióta az igazságügyi tárcától a Belügyminisztériumhoz került az intézmények irányításának felügyelete. A tapasztalatokról a Magyar Kriminológiai Társaság (MKT) szervezésében szakmai vitát tartottak a közelmúltban, ahol a felszólalók számtalan példával igazolták ezt a kijelentést. Az ELTE jogi karán tartott rendezvényen az MKT főtitkára, Kadlót Erzsébet úgy fogalmazott: ügyvédként maga is találkozott olyan esetekkel, amelyek véleménye szerint súlyosan sértik a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot.
– Több bv-intézetnél a védői meghatalmazás aláírásakor az ügyvéd csak ellenőrzés mellett érintkezhet védencével. A megbízás felvételére időkorlátot szabnak, sietve, maximum fél óra alatt kell átbeszélni az egész ügyet, aláírni a papírokat. Arról nem is beszélve, hogy a védő csak előzetes jóváhagyással léphet be az objektumba – mondta Kadlót.
Az MKT főtitkára szerint a védelemre való felkészülést is nehezítik, a mobileszközök, pendrive-ok bevitelét tiltják, holott az elektronikus dokumentumok használatához az intézet maga nem biztosít eszközöket. – Van olyan kollégám, akitől még a hallókészülékét is el akarták venni, velem pedig megtörtént, hogy az ügyvédi igazolvány elkobzására tettek kísérletet. Belépéskor a cipőnket is le kell venni, mint a repülőtéren. Aztán előfordul, hogy több órát várakoztatnak, indokolatlanul - sorolta a példákat.
Az ügyvédek munkáját az is nehezíti, hogy egyes intézetekben csak plexifalon keresztül beszélhetnek védenceikkel. Ha iratokat akarnak átadni, azt előbb a fegyőr kapja meg, ami a védői titok miatt aggályos lehet. – 2012-2013-ig ez nem így volt. Mára a bv-parancsnokok házirendet, belső szabályzatot alkottak az ügyvédekre, lényegében saját jogokat vezetnek be jogalkotói felruházottság nélkül – fogalmazott Kadlót. Mint mondta, ha jelzik aggályaikat, érdemben senki nem foglalkozik velük. A Legfőbb Ügyészségtől legutóbb olyan válasz jött, hogy "nem hatáskörük" például annak vizsgálata: jogsértő-e a védő-védenc beszélgetésének ellenőrzése. Az MKT főtitkára szerint az 1950-es évekből ismert "ne csak őrizd, gyűlöld is" szemléletet mára a védőügyvédekre is kiterjesztették.
Mindezt nem hagyhatta szó nélkül Czenczer Orsolya bv-őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki a közönség soraiban foglalt helyet. – Elismerem, hogy sok baj van a szervezetünkkel, sok hiányossággal küzdünk. A "ne csak őrizd, gyűlöld is" kifejezés viszont nagyon rosszul érint, hiszen az intézetekben sok energiát fektetünk az érzékenyítő programokba, a mi tapasztalataink szerint sikerrel – mondta. Elismerte, hogy szigorítottak az ügyvédek beléptetésén; szerinte erre azért volt szükség, mert előfordult, hogy a fogvatartottak az ügyvédeiken keresztül jutottak olyan tárgyakhoz (például SIM-kártyához), amelyeket tilos maguknál tartaniuk. – Amennyi a negatív tapasztalat a bv-intézetekkel, legalább annyi van az ügyvédekkel kapcsolatban is – tette hozzá.
– Az ártatlanság vélelme ugyanakkor mindenkit egyformán megillet – vetette közbe Gönczöl Katalin. Az MKT elnöke azt is hangsúlyozta, az alkotmányos jogokat semmi esetben sem lehet alacsonyabb rendű szabályokkal felülírni.
