Egyre távolodik a Magyar Nemzeti Bank szakértői gárdája a Matolcsy György elnök által fémjelzett gazdaságpolitika támogatásától, de még számos jel mutat arra, hogy teljes mértékben nem sikerült szakítaniuk ezzel az ideológiával. Ez derült ki a jegybanki vezetőknek a tegnapi, ötödik alkalommal megrendezett Lámfalussy konferencián elhangzott előadásaiból. Az elnök továbbra is hitet tett a laza monetáris politika folytatása, tulajdonképpen a tartósan 0,9 százalékos alapkamat mellett. Ugyanakkor elismerte, hogy a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell. Ehhez kapcsolódva Nagy Márton alelnök kifejtette, hogy az elmúlt hetek tapasztalatai arra engednek következtetni: véget ért a csekély (tőzsdei) árfolyamhullámzások kora. Megállapította, hogy Magyarországon gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Annak kapcsán, hogy a munkát terhelő adókról a fókusz a fogyasztást terhelő adókra helyeződött át, az Európai Unióban legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adót (áfa) sikeresnek ítélte. Nagy Márton az államadósság csökkentéséről azt mondta, az a legnagyobb mértékűek egyike az Európai Unióban. Arról viszont nem szólt, hogy mi volt az oka annak, hogy néhány héttel ezelőtt felfelé kellett korrigálni a tavalyi GDP arányos államadósságot, az Európai Unió szakmai szervének észrevétele alapján.
Egyelőre nem sikerült a kelet-közép-európai térségben a fenntartható növekedés és felzárkózás megteremtése - ismerte el Virágh Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója, így a monetáris politikának továbbra is ehhez hozzá kell járulnia. Hitet tett a magyar gazdaság tőkeintenzív fejlesztése mellett, mintegy ellentmondva Orbán Viktor kormányfő által hangoztatott munkaintenzív bővülésnek. Megállapította, hogy a termelékenység lassan javul, és ezen változtatni kell. Virág Barnabás hat olyan csapdát vélt felfedezni a magyar gazdaságban, amelyekkel már rövid távon is szembe kell nézni. Ilyenek a demográfiai csapda, a képzett munkaerő hiánya, az alacsony hazai hozzáadott érték, valamint az, hogy az uniós források ugyan még hajtják a növekedést, de nem lehet tudni, hogy középtávon mi lesz.
A magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának megteremtésében több pillért is említett az ügyvezető igazgató: az állami szinten növekedésbarát környezetet, a további reformokat az adózásban, az e-kormányzás erősítését, az új ipari- és exportstratégia kidolgozását, az innovációs kapacitás erősítését és a modern infrastruktúra megteremtését, mérethatékonyságot a kkv-szektorban, valamint az új technológiák gyorsabb adaptációját.
