Az álnéven író szerző a klasszikus kalendáriumi formát használja, minden hónaphoz egy-egy velős gondolat is társul, a szeptemberi bölcsesség például így hangzik: ”Ne add fel az álmaidat! Elkallódhat a postán…”.
„Negyven évig voltam szippantós a faluban – írja magáról a szerző. Ám, ha hívtak, átmentem én más településekre is, mert mindig is kedveltem a szakmámat. Rám ruházott feladatként szerettem volna az összes környéken élő embert megszabadítani a kosztól, a mocsoktól. Jelmondatom így hangzott: „Az igazán szívderítő, a tisztára szippantott derítő.”
A közművesítési programnak köszönhetően minden házhoz bevezették a szennyvízcsatornát. Csak néha hívtak ki, egy-egy esethez. Szóval egyre több időm lett az olvasásra.
Ekkor határoztam el, hogy mielőtt végleg a szegre akasztom a szippantós autó kulcsát, még alkotok egy nagyot. Egy olyan maradandó dolgot.
"Ezt a mókás kalendáriumot azok számára írtam, akik a toaletten már unják huszadjára olvasni a multik agyongyűrött szórólapjait. Esetleg régóta nem találják azt a négybetűs szót, ami már fél éve hiányzik a majdnem megfejtett keresztrejtvényből.”
