A parlament elé vitt módosítási javaslatuk szerint - amit a kezdeményezésükhöz csatlakozó, parlamenti képviselettel rendelkező Együtt, Párbeszéd és LMP közösen jegyez - a szociális törvénybe foglalnák az önkormányzatok elhelyezési kötelezettségét, és úgy módosítanák a végrehajtási törvényt, hogy az önkormányzati bérlakások vagy bedőlt lakáshitelek ügyében kezdeményezett eljárásokban elhelyezés hiányában lehetséges legyen a kilakoltatás megállítása. Vasárnap aktivistáik és az említett pártok, továbbá a Momentum a kőbányai Bihari utca 8/C előtt rendezvényt tart. Azért itt, mert ez az az épület, ahonnan az AVM szerint tömegesen akarja kilakoltatni a lakókat az önkormányzat.
Bármikor utcára dobhatnak egy gyereket
Ma Magyarországon nem tiltja semmilyen törvény, hogy gyerekeket lakoltassanak ki. Meg is történik, rendszeresen, ilyenkor a családok gyakran szétszakadnak, mivel a gyerekek nevelőszülőnél, vagy gyerekotthonban kényszerülnek. Pedig egyáltalán nem szükségszerű, hogy ennek így kell lennie - hívja fel a figyelmet A Város Mindenkié. A civil szervezet emlékeztetett, hogy ezen a télen a szokásosnál hosszabb a kilakoltatási moratórium, ugyan a kilakoltatási moratórium; 2017. november 15-én kezdődött, és csak április 30-án ér csak véget. Mindez feltételezhetően a parlamenti választások miatt alakult így. Az AVM szerint azonban ez is csak egy álságos és elégtelen megoldás, hiszen moratóriumi időszakon kívül rendszeresen előfordul, hogy gyerekek azért kerülnek ki a családjuktól, mert a szüleik lakhatása nem megfelelően megoldott. A kilakoltatási moratórium az AVM szerint csak arra jó, hogy rövid időre, de fellélegezhessenek a veszélyeztetett családok. (Még ez a haladék sem adatik meg sem a szerződés nélkül vagy szívességi lakhatásban élők számára, a kényszerűségből lakásfoglalóknak vagy a munkásszállókban vagy intézményekben élőknek – ők télen is elveszíthetik az otthonukat.)
Az ombudsman is hozzászólt
A civil szervezet hivatkozott az alapvető jogok biztosának állásfoglalására; Székely László és hivatala szerint - ahogy korábbi ombudsmani vizsgálatok is megállapították, és a statisztikai hivatal, illetve civil-szakmai szervezetek is megerősítették - a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek közül minden harmadikat anyagi helyzetük miatt emelik ki a családjukból. Ez annak ellenére történik, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében a gyereket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a családjától. Székely László ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Gyermekjogi Egyezményben rögzített kötelezettségekkel, és súlyosan sérti az érintett és kiszolgáltatott gyermekek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.
Az ombudsman azt is megállapította, hogy nem történt valódi előrelépés, pozitív változás a gyermekek átmeneti gondozása területén. A gyermekvédelmi törvény szerint az átmeneti gondozást a szülő kérheti, illetve a gyerek elhelyezése a szülő beleegyezésével történhet. Az átmeneti gondozás keretében a gyerek helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában – legfeljebb 12 hónapig – tartózkodhat. Továbbá annek ellenére, hogy az átmeneti gondozást elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani, a szükségesnél jóval kevesebb az ilyen helyettes szülő. Székely szerint problémák forrása az önkormányzati és szociális bérlakások hiánya. Pedig az ombudsman szerint a szabály itt is megvan: az otthontalanná váló szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője.
Székely László szerint csak összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermekek saját családban való nevelkedéshez való jogát, és csak így lehet érvényesíteni azt az előírást, hogy anyagi veszélyeztetettség miatt nem szabad kiemelni a gyermeket a családjából.
Májusban újrakezdik?
Az AVM úgy véli, május 1-től tovább folytatódhat ez a törvénytelenséget eredményező gyakorlat, amely ellen évek óta szót emelnek. Szerintük a folyamatos hatósági törvénysértés egyik oka az, hogy a tiltás törvényi kimondása ellenére semmilyen eszköz nincs annak érvényre juttatásához - a gyerekes családot utcára teszik, lakás hiányában pedig elveszik a családtól a gyermeket. A veszélyeztetett családok számára ugyanis nincs elérhető anyagi támogatás, és egyetlen hatóság sem köteles a bajba jutott családok elhelyezésére. Így a gyakorlatban sokszor még a gyermekvédelmi szakemberek számára is elkerülhetetlennek tűnnek az anyagi okú gyermek-kiemelések.Épp az ellentmondásos és igazságtalan helyzet rendezése érdekében az AVM és az Utcajogász két törvénymódosítást javasol.
1. Módosítanák a szociális törvényt és bevezetnék az elhelyezési kötelezettséget
Az AVM törvénybe foglalná, hogy az önkormányzatoknak feladata legyen azok együttes elhelyezése, akik gyerekes háztartásában élnek, és kilakoltatás miatt veszítették el a lakhatásukat, vagy kilakoltatásukról jogerős végzés van érvényben. Továbbá az elhelyezésnek azon a településen kellene megvalósulnia, ahol a kilakoltatás történt. Az elhelyezési kötelezettség nem függene attól, hogy önkormányzat, vagy magánszemély a bérbeadó fél.
2. Módosítanák a végrehajtási törvényt, hogy elhelyezés hiányában lehetséges legyen a kilakoltatás megállítása.
Az AVM úgy módosítaná a végrehajtási törvény, hogy elhelyezés hiányában nem kerülhessen sor kilakoltatásra, ha a háztartásban eltartott gyerek él. Ez a szabály nem vonatkozna a magánbérleményben élőkre, csak az önkormányzati és egyéb állami bérlakásokra és a lakáshiteles végrehajtási ügyekre.
Az ellenzék beadja
Hogy növelje módosító javaslataik elfogadásának esélyét, az AVM levélben kérte együttműködésre azon pártokat, amelyek tavaly októberben csatlakozta hatpontos lakhatási minimum-programjukhoz (DK, Együtt, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd). A megkeresett pártok közül az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum csatlakozott a kezdeményezéshez, melyek közül a három parlamenti párt közösen jegyzi a törvénymódosítást.
Február 11-én vasárnap délelőtt 10 órakor a négy párt politikusával közös sajtótájékoztatót tartanak a kőbányai Bihari utca 8/C előtt. Azért itt, mert ez az az épület, ahonnan az AVM szerint tömegesen akarja kilakoltatni a lakókat az önkormányzat, minden megalapozott indok nélkül. A sajtótájékoztatón AVM aktivistái ismertetik módosító javaslatuk tartalmát és kampányuk céljait, a Bihari utca lakóinak képviselője elmondja a ház lakóinak közös követeléseit, a kampányhoz csatlakozó pártok képviselői – Juhász Péter (Együtt), Demeter Márta (LMP), Soproni Tamás (Momentum) és Szabó Tímea (Párbeszéd) - pedig elmondják, miért csatlakoztak a kampányhoz és milyen konkrét lépéseket terveznek.