Bioritmus;Napi Extra;laktózérzékenység;tejfehérje allergia;

Illusztráció: Shutterstock

- Mi a különbség a laktózérzékenység és tejallergia között?

A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei, mégis kevesen tudják, hogy kezeletlenül súlyos allergiás sokkhoz is vezethet, az enyhébb, de kellemetlen laktózérzékenység pedig kiszáradást okozhat. Az Első 1000 Nap program szakértői a betegek világnapján a szülői tudatosság kiemelt szerepére hívták fel a figyelmet - írja a HVG. 

Bár a tünetek hasonlók, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség: míg a tejfehérje-allergia egy komplex túlérzékenységi reakció, a laktózérzékenység esetében nem allergia, hanem felszívódási zavar okozza a tüneteket. Babák és kisgyermekek esetén mindkét állapot nagy odafigyelést igényel a szülők részéről, hiszen akár egy falat tejtermék is komoly gondot okozhat - mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A laktózintolerancia hátterében a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya áll: ebben az esetben az emésztőrendszer nem képes maradéktalanul lebontani a tejcukrot, amely a belekbe kerülve erjedésnek indul – ez okozza a tüneteket. Az anyagcserezavar oka lehet veleszületett enzimhiány, csecsemőkorban azonban gyakran egy alapbetegség vagy gyógyszer váltja ki az intoleranciát.

Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadát érinti a laktózérzékenység valamely formája élete során. Csecsemőknél a tünetek általánosak, azonban kizárólag az emésztőrendszerben jelentkeznek: a hasi görcsök, puffadás és hasmenés mellett a szülő figyelmét gyakran a súlyvesztés vagy az állandó, csillapíthatatlan sírás kelti fel. Akár laktózintoleranciáról, akár tejfehérje-allergiáról van szó, egy kisbaba számára az enyhébb tünetek is megterhelők: a haspuffadás okozta fájdalom kialvatlansághoz, a hasmenés pedig a dehidratáción túl vitaminhiányhoz is vezethet.

Az nem újdonság, hogy a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a cukorbetegség mind növelik az érelmeszesedés, és ezáltal többek közt a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz is önálló rizikófaktor.