A Magyar Helsinki Bizottság figyelmesen áttanulmányozta a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezeteket, amelyek a „Magyarország Kormányának javaslata a Stop Soros! törvénycsomagról” összefoglaló nevet viselik – adta hírül közleményében az emberi jogi szervezet.
A közzétett normaszöveg és a kormányzati megnyilatkozások ismeretében álláspontjuk az, hogy a törvénycsomag elfogadhatatlan és alkotmányosan védhetetlen politikai célokat szolgál, értelmetlen szabályokat tartalmaz, ezért azt kategorikusan elutasítják.
A tervezet technikai jellegű módosításai, „javításai” legfeljebb azt eredményezhetnék, hogy az eredendően kártékony kormányzati szándékok hatékonyabban érvényesülhessenek, vagyis a rossz még rosszabb legyen, ezért a Magyar Helsinki Bizottság nem látja értelmét a közzétett normaszöveg módosításának sem. „Ahogyan kutyából nem lesz szalonna, úgy e törvénytervezeteknek álcázott buldózerből sem lesz soha jó törvény” – olvasható az állásfoglalásban.
Egy jogállamban a jogalkotás alapvető célja a közjó szolgálata és a jó kormányzás előmozdítása – folytatódik a közlemény. Ezek egyike sem képzelhető el úgy, hogy a törvényeket a társadalommal szemben alkossák meg. Ez esetben a törvényalkotás célja azonban egyértelműen a kormányzati önkény kiszolgálása. Így, ha a tervezett „szabályok” hatályba lépnének, azok a gyakorlatban csak a társadalom elemi érdekeivel szemben működhetnének.
A társadalom megrendszabályozása nyilvánvalóan elfogadhatatlan szabályozási cél. Mindezt a szöveg szerzője (a kormány) is jól tudja, ezért rejti el valódi szándékát indoklásában olyan jól hangzó kulisszák mögé, mint például „a polgárok és a nemzeti kultúra” állítólagos „védelme”. Az igyekezet azonban hiábavaló, mert a törvény manipulatív szövege lépten-nyomon leleplezi a valódi szándékot. Ez nem más, mint bizonyos, a kormány számára nem tetsző civil szervezeteknek az önkényes megbélyegzése, befeketítése és elkülönítése a társadalomtól, végső soron működésük ellehetetlenítése – hangsúlyozza a Magyar Helsinki Bizottság.
A törvénycsomag emellett számos alapvető szabadságjogot elvitat a társadalomtól, így például a véleményalkotás vagy az egyesülés egyenlő szabadságát. Azzal, hogy az állam elfogadhatatlan feltételek alapján akarja meghatározni, melyik civil szervezet közhasznú, végeredményben minden olyan állampolgárral szemben is fellép, aki a közhasznú szervezeteket támogatásra méltónak találja, vagy igénybe kívánja venni a szolgáltatásaikat.
Közel ezer szervezetről és több százezer polgárról beszélünk. Mivel sem a javaslatcsomag szándéka, sem tartalma, sem formai megoldása nem felel meg az alkotmányos jogállamiság elemi követelményeinek, ezért a Magyar Helsinki Bizottság a törvénytervezetek azonnali és teljes visszavonását tartja egyedül lehetséges megoldásnak: az emberi jogi szervezet ezt várja el Magyarország kormányától.
