"Gyermekkori álmom vált valóra, amikor én lehettem a farsangi herceg - mondta a 49 éves férfi. - Kisgyermekkoromtól kezdve minden évben igyekeztem minél több farsangi rendezvényre eljutni, és irigykedve néztem a herceget, akit mindenki körülrajong. Amint lehetett, tizennyolc éves koromban tagja lettem a város farsangi egyesületének, és aktívan részt vettem a különböző események előkészítésében. Négy évvel ezelőtt pályáztam először a farsangi herceg címére, tavaly végre teljesült az álmom, az elmúlt egy év életem legboldogabb és egyben legnehezebb időszaka is volt."
A férfi szerint az embereknek fogalmuk sincs arról, mennyire megváltozik valakinek az élete, aki herceg lesz: kiadásaiból szerinte egy jobb autót is vehetett volna, szabad ideje szinte egyáltalán nem volt, igaz, rengeteg élménnyel gazdagodott.
"Nincs családom, ezért otthon senkivel sem kellett elszámolnom a távol töltött idővel, túlzás nélkül mondhatom, minden hétvégén több rendezvényen vettem részt, de a hétköznap estéim is csak elvétve voltak szabadok. Iskolákba, kórházakba, otthonokba hívtak, még pszichiátriai betegeknél is jártam, sokszor az otthonomtól távolabb vendégeskedtem, ilyenkor az úti- és szállásköltséget én álltam. Mindenhova hercegnek beöltözve kellett elmennem, a ruha karbantartása komoly költségekkel járt, arról nem is beszélve, hogy például a WC-zéshez három ember segítségére volt szükségem, enélkül nem tudtam kibújni az öltözékből. Ennek annyi előnye volt, hogy sehol sem ittam sokat, igyekeztem minél kevesebbszer kitenni magam ennek a tortúrának. A farsangi időszakban arra is volt példa, hogy egy nap alatt 16 rendezvényen kellett megjelennem. Nagyon fárasztó volt, rengeteg pénzembe került, mégis életem legszebb időszakaként emlékszem erre az egy évre."