ciánszennyezés;

- Ciánszennyezés fenyeget Erdélyben

Egy kanadai cég a Hunyad megyei Felsőcsertésen készül ciántechnológiával aranyat és ezüstöt bányászni, ám nem biztosította a szükséges pénzügyi garanciát. Az Eldorado Gold Corporation évente több mint 1600 tonnányi nátrium-cianid alkalmazását előrevetítő, 187 hektár erdő kiirtását feltételező projektjének környezetvédelmi kockázatairól Hölvényi György és Tőkés László néppárti EP-képviselők közösen tettek fel írásban kérdést az Európai Bizottságnak.

Karmenu Vella környezetvédelmi biztos a Bizottság nevében adott válaszában elismerte, hogy Románia eddig semmilyen pénzügyi garanciát nem teremtett meg a projekttel kapcsolatban, ennek ellenére az engedélyezést teljesen rendben valónak találta. A tagállamok számára a környezeti felelősségről szóló irányelv írja elő, hogy a gazdasági szereplőket pénzügyi garanciák létrehozására kötelezzék.

Mint ismert: az Európai Parlament 2010. május 5-én elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely a ciántehnológiák betiltására kéri az Európai Bizottságot, ám az mind a mai napig nem szerzett érvényt a parlament határozatának.

A tiszai katasztrófa
A tiszai ciánszennyezés több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 kilométer hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. 2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el.