Összehasonlítottuk a négy évvel ezelőtti és a mostani jelöltek listáját: a 106 egyéni választókerületből 51-ben új indulóval vág neki a választásnak a Jobbik. A „régiek” közül kilencen másik körzetben próbálkoznak. A személycserék mellett a folytonosságot hivatott szolgálni, hogy a jelenlegi 24 fős parlamenti frakcióból majdnem mindenki egyéni jelölt lesz. Egyedül Kulcsár Gergely nem kapott ismétlési lehetőséget. Hiányával nem okoz súlyos veszteséget a magyar közéletnek, legnagyobb feltűnést keltő cselekedete az volt ugyanis, hogy beleköpött a vészkorszak áldozatainak emléket állító Duna-parti cipők egyikébe. Vona Gábor pártelnök közbenjárására aztán bocsánatot kért, és virágot vitt az emlékhelyre.
Vannak megyék, ahol – ahogyan arra a hvg.hu is felhívta a figyelmet – a párt teljes sorcserét hajtott végre. Tegyük hozzá: ahhoz képest, hogy a főváros a Jobbik kifejezetten gyenge pontjának számít, Budapesten kisebb a mozgás. A jelöltek kétharmadával már az előző választáson is találkozhattunk. (Igaz, a „zsidólistázós” beszédéről elhíresült Gyöngyösi Mártonnal nem Budapest 3., hanem Bács-Kiskun megye 1. választókerületében.)
A jelöltállítás a Jobbikban sem volt mentes a feszültségektől. Egyik informátorunk szerint Veszprémben a jobbikosok egy része kifogásolta a Simicska emberének tartott Varga-Damm Andrea indítását, mások szerint azonban kizárt, hogy Simicska kedvéért Vona Gábor bárkit is engedne a Jobbik képviselőjelöltjévé válni.
A párt 2016 tavaszán tartotta azt a viharos tisztújító kongresszusát, amely előtt Vona felszólította Apáti Istvánt, Szávay Istvánt, Hegedűs Lorántnét és Novák Elődöt: ne pályázzanak az alelnöki posztra, mert hatáskörével élve úgyis vétót emel ellenük. Novák ennek ellenére nem lépett vissza, erre nem csupán az elnökségből, a parlamenti frakcióból is eltávolították. Apáti, Szávay és Hegedűsné viszont most is képviselőjelölt.
Juhász Attila politológus, a Political Capital szakmai vezetője a Népszavának nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy 2010-ről 2014-re is nagyon jelentős mértékben átalakult a Jobbik egyéni jelöltjeinek névsora. Ennek – és az elmúlt egy-két évben még inkább felgyorsított „néppártosodásnak” – a fényében szerinte nem olyan meglepő, hogy 2014-hez képest a választókerületek csaknem felében új arcokat indít a párt.
A fő cél – hangsúlyozta Juhász Attila –, hogy a Jobbik komoly, kompetens pártnak mutassa magát, mert állandó a vád, hogy nem kormányképesek. A párt ezért igyekszik magasan képzett, tekintélyes és akár ismert embereket indítani, például Kovács Tamás vívót.
Sok választókerületben ugyanakkor kifejezetten szélsőséges politikusok a Jobbik egyéni jelöltjei. Juhász Attila név szerint Hegedűs Lorántnét említette. A párt tehát – az elsősorban Vona Gábor által megjelenített mérséklődés ellenére – továbbra is teret ad a szélsőségeseknek. Másrészt az úgynevezett radikálisok vagy szélsőségesek változatlanul elfogadják Vona stratégiáját és vezető szerepét.
A Jobbik vélhetően mintegy 40 választókerületre koncentrál kiemelten, hogy melyek ezek, a belső mérések alapján pontosan csak a pártban tudják, de a korábbi eredmények alapján többségük Észak- és Kelet-Magyarországon lehet, néhány a Dunántúlon. Biztosan ilyen a tapolcai kerület, amely – jegyezte meg Juhász Attila – a 2015 áprilisában tartott időközi választáson Rig Lajos révén az eddigi egyetlen egyéni győzelmét hozta a Jobbiknak.
