A tervek szerint hétvégén érnek véget a német nagykoalíciós tárgyalások. Az egy hete tartó megbeszélések viszonylag békés mederben haladtak. Tegnap a megbeszélések legkeményebb végső szakasza kezdődött meg, az SPD központjában a tárgyalásra delegált 91 politikus gyűlt össze, hogy végső formába öntsék a kormányprogramot. A 17 munkacsoport több mint a felében ugyan már megállapodásra jutottak, de több megoldandó kérdés maradt.
Az uniópártok s a szociáldemokraták képviselői csütörtökön az oktatáspolitikáról is egyezségre jutottak. Manuela Schwesig, az SPD alelnöke azt közölte, hogy a következő törvénykezési időszakban hatmilliárd euróval támogatják a teljes oktatási szektort, beleértve az óvodákat, az általános- és középiskolákat, valamint a felsőoktatási intézményeket. További 3,5 milliárd eurót szánnak az iskolák digitalizálásának felgyorsítására, hogy az intézmények „megfeleljenek a XXI. század kívánalmainak” – közölte Schwesig, aki a nagykoalíció oktatáspolitikáját világítótoronyhoz hasonlította.
Megegyeztek arról is, hogy nem csökkentik a vállalatvezetők kiemelt jutalmazását. Németországban óriási felháborodást keltett, hogy a Deutsche Bank munkatársainak összesen milliárdos nagyságrendű összegeket fizettek ki, miközben a pénzintézet veszteséget termelt. A Süddeutsche Zeitung úgy tudja, megegyeztek arról is, hogy 2021-től a 61 ezer euró alatt keresőknek nem kell tovább fizetniük a még a 90-es években a keletnémet tartományok felzárkóztatásáért bevezetett szolidaritási adót.
Nem kérdés tehát, hogy megszületik a kormányprogram, arra azonban nem lehet mérget venni, hogy vasárnapig valóban lezárják a megbeszéléseket. A koalíciós egyeztetések, illetve a nagykoalíciós tárgyalások azonban nem feltétlenül tettek jót sem az uniópártok, sem a szociáldemokraták népszerűségének. Az SPD megítélése már az ARD Deutschland trendjében is 18 százalékra süllyedt. Ugyanakkor ismét felfelé ível Sigmar Gabriel volt pártelnök, jelenlegi külügyminiszter csillaga, akinek 57 százalékra emelkedett népszerűségi mutatója. Martin Schulz-cal, az SPD mostani vezetőjével azonban csak minden negyedik megkérdezett elégedett.
Az SPD válsága azonban nem jelenti a CDU megerősödését. A párton belül mind többen fejezik ki elégedetlenségüket Angela Merkel stratégiájával kapcsolatban, s vélik úgy, hiba volt eltérni a konzervatív irányvonaltól és megcélozni a centrumot. Mike Mohring, a kereszténydemokraták türingiai tartományi vezetője a Focus című lapban adott hangot elégedetlenségének. Szerinte a stratégia mellett a mondanivalóval is gondok vannak.
A belső feszültségek miatt ezért nemcsak Schulznak, Merkelnek is eredményeket kell felmutatnia a koalíciós tárgyalások során. A kancellárra komoly nyomás nehezedik nemcsak a konzervatív szárny, hanem a párt női tagjai részéről. Úgy vélik, Merkelnek tartania kell magát ahhoz a tavaly nyári ígéretéhez, amely szerint a CDU miniszteri tisztségeinek felét a gyengébbik nem képviselőinek kell megkapnia. Annette Widmann-Mauz, a nőtagozat vezetője a Südwest Pressének elmondta, Merkel nyilván nem véletlenül tette ezt a kijelentését. Ugyanakkor a kereszténydemokratáknál sokan szívesen látnának új arcokat is az egyes tárcák élén. Nem lesz könnyű minden igénynek megfelelni. Már csak azért sem, mert az uniós testérpárt, a CSU részéről nem is kérdés, hogy Horst Seehofer pártelnököt költöztetik Berlinbe, akiről sem az nem állítható, hogy fiatal lenne, no és a gyengébbik nem tagjának sem nevezhető.
Kérdések sora merül fel azonban az SPD-nél is, ahol minden Martin Schulz szándékaitól függ. Bár megítélése gyászos saját pártján belül, mindenképpen miniszter akar lenni, erősítette meg a Spiegel. Pedig a választási kampány során, majd ezt követően is kizárta ennek lehetőségét, igaz, ekkor még hallani sem akart a nagykoalíció folytatásáról. A legnagyobb gond az, hogy Schulz a külügyi tárcát szemelte ki magának, ám Gabriel is előszeretettel maradna a német diplomácia vezetője, s általános vélekedés szerint remekül végzi a munkát.
