Az ombudsman a sajtóból értesült a diszkriminatív gyakorlatról, írja az MTI-nek eljuttatott közleményében. Az általános jogok biztosa hivatalból eljárást indított. Ennek eredményeképp egy, a postai szolgáltatásokról szóló hibás kormányrendeletet talált; a Magyar Posta ezt vette bele általános szerződési feltételeibe. A rendelet szerint aki nem tud írni, vagy írásban korlátozott, annak könyvelt küldeményt csak írni tudó nagykorú jelenlétében kézbesíthetnek.
Ennek kapcsán Székely a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-határozatra emlékeztetett: a határozat kimondja, a társadalomnak az érintettek is egyenértékű tagjai. Nem jótékonyságra szorulnak, hanem joggal várhatják környezetük közreműködését abban, hogy az általuk igényelt önállósággal élhessék életüket. A posta eljárása viszont olyan fölösleges többletterhet jelent, ami már fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek számít: egyéni körülményekre érzéketlen paternalizmus, ami nem felel meg az ENSZ-egyezmény elvárásainak.
Az ombudsman felkérte a Miniszterelnökséget és az EMMI-t egy új szabályozás kidolgozására. A jövőben a vak és látássérült személyek saját döntésének kell lennie, hogy igénybe venné-e egy tanú segítségét, különben önrendelkezési joguk, döntési szabadságuk sérül. Székely kezdeményezte azt is, hogy a postai szolgáltatások akadálymentesítését is vizsgálják meg a szaktárcák, illetve hogy az írni tudó látássérültek esetében már most változtasson gyakorlatán a Magyar Posta.
