2018-as választás;Soros György Pártja;

- Emberöltőnyi romlás

És azt tudták, hogy ha nem önszántukból vesznek ki pénzt a bankautomatából, elég csak visszafelé beütni a PIN-kódjukat, akkor a rendőrség azonnal riasztást kap, és máris fülön csípheti a támadókat? Tucatnyi, egyébként teljesen normálisnak látszó ismerősöm osztotta meg a minap ezt a felhívást a Facebookon.

Ne álmélkodjunk tehát azon, hogy nemcsak a Fidesz-hívők nyolcvannyolc százaléka, hanem a legtájékozottabb, magukat balliberálisnak valló szavazók ötvenhét százaléka is úgy gondolja, Soros György Pártja elindul a választáson. Az meg legfeljebb a hatékony kormánypropagandának köszönhető, hogy a túlnyomó többségük szerint nem ők fognak nevetni a végén. És afelől sincs kétségünk, hogy a Fidesznek eddig összedobott 186 millió forint is gyarapodni fog még, mert Soros milliószám akarja betelepíteni a migránsokat a Kárpát-medencébe. Nem úgy, mint a kormány, amelyik mindössze 1300 menedékkérő kérvényét bírálta el annak rendje és módja szerint, igaz, mindvégig pont az ellenkezőjét hazudta.

Van azért abban a makacs tájékozatlanságban valami egészen megdöbbentő, amelynek köszönhetően nálunk semmiből sem lesz botrány. Hiszen nem arról van szó, mint Kádár alatt, hogy legfeljebb illegális forrásból, nagy macerával és az egzisztenciát veszélyeztetve lehetne hozzájutni valós információkhoz. Léteznek még korrekt lapok, vannak megbízható hírportálok, tévék, dolgoznak újságírók, akik olykor heroikus küzdelem árán, de kibányásszák, kiperlik, amit a kormány elhallgatna vagy olcsó propagandával elfedne.

És igazából érthetetlen is, hogy miért hanyatlik ma boldogan bele a többség a hírek helyett szolgáltatott politikai bulvárba, miért használja az internetet kutyás képek, valamint blőd butaságok terjesztésére ahelyett, hogy egy gombnyomással tájékozódna.

Elvégre nem volt az olyan régen, csak épp harminc évvel - egy emberöltővel - ezelőtt, hogy mindenféle győzködés nélkül a legfelelősebb polgári magatartást öltötte magára az ország. A szocializmus hírnélküliségében jegelt társadalom (emlékeznek még, mennyivel többet tudtunk Lumumbáról meg a nicaraguai helyzetről, mint a gazdaság valós állapotáról vagy az MSZMP-n belüli erőviszonyokról?) hírlapolvasóvá és parlamentiközvetítés-nézővé vált: mert tudta és értette, hogy a jövő múlik azon, eléggé figyel-e.

Alighanem ezt az öntudatos polgári társadalmat gyűlölte meg meghasonlásokban gazdag pályája során annyira a Fidesz, hogy ma már az egész rendszerváltást szeretné zavarosnak láttatni. Az viszont mindnyájunk szégyene, hogy hazánk, amely egykor túl is büntette a pártot az első (tiszti kaszinós) stikliért, ma már semmin sem kapja fel a fejét. Sem a nyíltszíni lopáson, sem azon, ha választott, momentán ellenzéki képviselőinek válasz helyett azt szajkózzák a közpénzből működő államigazgatási szervek, hogy kérdésük egy "reménytelen helyzetben lévő párt kétségbeesett próbálkozása".

Önök szerint két hónap elegendő idő arra, hogy a magukat ma vaknak tettetők önvédelemből elkezdjenek végre olvasni? Mert ha nem teszik, egy dologban biztos vagyok: hamarosan nem lesz mit.