Tavaly ilyenkor többszázezres utcai demonstrációk zajlottak Romániában, amikor a Grindeanu-kormány megpróbálta sürgősségi kormányrendelettel módosítani az igazságügyi törvényeket. A szociáldemokrata parlamenti többség azzal érvelt, alkotmánybírósági döntés kötelezi a módosításra, az ellenzék, a tüntetők, illetve a tüntetők mellett személyesen is kiálló, a legnagyobb ellenzéki formáció, a Nemzeti Liberális Pártból jövő államfő, Klaus Johannis viszont úgy vélték, hogy a kormánykoalíció saját korrupt vezetőit mentve próbálja maga alá gyűrni a független igazságszolgáltatást és a Korrupcióellenes Ügyészséget. A kabinet visszalépett, a vonatkozó jogszabályok a parlament elé kerültek. A tüntetések alábbhagytak, de végképp nem szűntek meg, most hétvégén is több tízezren vonultak utcára tiltakozásképpen az elkészült törvénymódosítások ellen. Két kormány bukott már bele a belső feszültségekbe, az új Dancila-kabinet épp hétfőn tette le az esküt.
A román igazságügyi törvénymódosítások az Európai Uniónak sem tetszenek. A napokban az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport (GRECO) vizsgálja felül a tervezeteket, ezt még december közepén jelentette be a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet. A GRECO a romániai törvénytervezeteket és a lengyel legfelsőbb bíróságról és országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt kezdi el vizsgálni, az erről szóló jelentés pedig már szerepelni fog a márciusi plenáris ülés napirendjén.
Nem mindennapi eljárásról van szó, hiszen ez az első alkalom, amikor a GRECO él a „rendkívüli helyzetekben esedékes ad hoc eljárás” lehetőségével, amit akkor lehet alkalmazni, ha egy intézményi reform, törvénykezdeményezés vagy eljárásbeli módosítás kapcsán felmerül a korrupcióellenes normák súlyos megsértésének veszélye.
Január 15-ig kellett eljuttatni a testülethez a tervezetekkel kapcsolatos információkat, Romániában pedig a kormányváltás mellett épp ezen információk miatt folyik most heves vita. A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) korrupcióért elítélt elnöke, Liviu Dragnea szerint hamis információk kerültek ki az igazságügyi törvényekről. A pártelnök erről egy hétfő esti televíziós szereplésben beszélt.
Bukarest mindeddig nem helyezkedett szembe az unióval, nem vívott szabadságharcot Brüsszellel szemben, most azonban a pártelnök, aki Románia tényleges kormányfője, és sorra buktatja bábkormányait, egyre nyíltabb vádaskodásba kezdett, az Európai Bizottságnak az igazságügyi törvényekkel kapcsolatos elmarasztaló véleményét, amelyet Frans Timmermans alelnök közvetített „cseppenként gyűjtött hazugságnak” nevezte, ami részben Romániából, részben Brüsszelből származik, az európai parlamenti képviselőktől és más ottani köztisztviselőktől. „Hogyan lehetséges, hogy az Európai Bizottság romániai küldöttsége hamis információkat továbbít?” - fogalmazott Dragnea.
Bár egyelőre nem fenyegeti a 7-es cikkely szerinti eljárás veszélye Romániát, a Bukarest-Brüsszel konfliktus minden bizonnyal mélyülni fog. Johannis államfő ma az uniós fővárosban tárgyal Donald Tusk ET-, illetve Jean-Claude Juncker EB-elnökkel, utóbbival közös sajtótájékoztatót is tartanak. A román államfő brüsszeli útja azonban aligha tompítja majd az ellentétet, hiszen Johannis nyíltan szembenáll a regnáló román kormányzattal.
Budapest és Varsó reménykedhet az "erősítésben", Brüsszel elleni magányos harcukban.
