A Párizst átszelő folyó, amelynek partján találhatók a legjelentősebb múzeumok és kulturális intézmények, vízszintje 5,85 méteren tetőzött, ami négy méterrel magasabb az átlagos szintnél, de elmarad a 2016. júniusi 6,1 métertől, illetve az 1910-es rekordtól, amikor is 8,62 méteren tetőzött a Szajna, és kilépve a medréből, elárasztotta a teljes belvárost.
Az illetékes hatóságok előrejelzése szerint olyannyira lassú lesz az ár levonulása, hogy nem lehet egy csúcspontról beszélni, hanem inkább arról, hogy a vízszint elért egy maximális szintet, amely megmarad hétfőn egész nap, és csak kedden kezdhet el lassan csökkenni. A hajóközlekedés és a gyorsvasút hálózat (RER), az egyik legforgalmasabb tömegközlekedési útvonal, még legalább egy hétig szünetel a fővárosban.
A vízszint emelkedését az Alma-híd pillérének támaszkodó több mint ötméteres kőkatona, a Zuáv testrészei jelzik. Amikor a vízmérceként szolgáló szobor térdeit eléri a víz, a Szajna alsó rakpartját lezárják. Ez már a hét elején megtörtént, vasárnap óta a vízszint ellepi a katona combjait.
Az áradásnak nincsenek áldozatai, sem sérültjei, de az elmúlt napokban a fővároshoz közeli kisebb településekről 1500 embert telepítettek ki elővigyázatosságból, és mintegy 2 ezer háztartásban az áramot és a gázt is kikapcsolták, ezeken a helyeken továbbra is csak csónakokkal lehet közlekedni az utcákon. Országszerte a helyzet lassan javulni kezdett a hétvégén, megkezdődtek a kárfelmérések, de 11 megyében még mindig érvényben van az árvízvédelmi riasztás.
Mint megírtuk, a csaknem egy hónapja tartó folyamatos esőzés és az enyhe időjárás miatti gyors hóolvadás következtében az áradás Franciaország több régióját is érintette. A francia meteorológiai szolgálat szerint az elmúlt száz évben az idei január volt az egyik legcsapadékosabb, de az előrejelzések szerint a következő hetekben már nem várható jelentős esőzés.
