Ahhoz képest, mennyire lassan haladt eddig a kormányalakítás Németországban a szeptember végén megrendezett parlamenti választás óta, most igyekeznek gyorsítani a pártok. A pénteken megkezdődött koalíciós tárgyalások során a kereszténydemokraták, a keresztényszociális CSU, valamint a szociáldemokraták vezetői megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket február 4-ig, e hét vasárnapjáig kívánják lezárni. Michael Grösse-Brömer, a CDU politikusa azt közölte, hogy a „záró tanácskozást” már akár szombaton megtarthatják. Ez azt jelenti, hogy az előzetes koalíciós megbeszélés, amelyen eldőlt, hogy ez a három párt egyáltalán hajlandó-e a közös kormányzásra, tovább tartott, mint a tényleges koalíciós tárgyalás. Ugyanakkor a tervek szerint legalább két nap hosszabbítás is elképzelhető.
Grosse-Brömer azt közölte, „megerőltető napok” állnak előttük. A CDU, a CSU, valamint az SPD azonban egyetért abban, hogy gyors, de alapos munkát végeznek majd, hogy Németországnak mielőbb felelős kormánya legyen.
A koalíciós megbeszélések során 17 munkacsoport tárgyal majd különféle kérdésekben, egy további pedig az új kormány munkamenetét dolgozza ki, így azt, milyen együttműködés alakuljon ki a kabinet és a frakciók között. Nagyon is fontos szerep hárul e csoportra, hiszen abban egyetértenek a nagykoalíció pártjai: semmi sem mehet a régi kerékvágásban. S nemcsak a munka menetén változtatnának, hanem a stíluson is.
A gyors kormányalakítás nem biztos, hogy jó az SPD-nek. Igaz, jelen helyzetben mintha nem is létezne jó megoldás a szociáldemokraták számára. Martin Schulzéknak nagyon rövid idejük marad arra, hogy meggyőzzék a tagságot, igenis szükség van a nagykoalíció folytatására. A tagoknak kell kimondaniuk a végső szót arról, megalakulhat-e Angela Merkel kormánya. Ugyanakkor azzal azért mindenkinek tisztában kell lennie az SPD-nél, hogy a nagykoalíció alternatívájának nevezhető új választás beláthatatlan következményekkel járhat, mert hétről hétre csökken a párt népszerűségi mutatója. Már olyan felmérések is napvilágot láttak, amelyek szerint a pártra mindössze 17 százalék szavazna. Egy ilyen választási eredmény akár az SPD szétszakadását is eredményezhetné. Nem mintha most egység lenne az SPD-ben. Schulz számára különösen aggasztó az a Die Weltben megjelent felmérés, amely szerint ha dönteni kellene, ki legyen az SPD elnöke, Kevin Kühnert, az ifjú szocialisták gyújtó hangú, a nagykoalíciót elutasító beszédeiről ismert politikusa több voksot kapna, mint Schulz. Kühnertre ugyanis 15, Schulzra mindössze 11 százalék szavazna. Ugyanakkor messze a legtöbben, 43 százalék, Sigmar Gabrielt, Schulz elődjét tartaná a legalkalmasabbnak arra, hogy rendet tegyen a pártban.
Továbbra is sok találgatás lát napvilágot arról, mi legyen Schulz sorsa. A Spiegel információi szerint az SPD elnöke mindenképpen kormányzati pozíciót szeretne magának függetlenül attól, hogy a szociáldemokrata tagság jelentős része nem szívesen látná Berlinben, mert túl hiteltelennek tartják a kettős feladatkör ellátásához. A jó egy héttel ezelőtti kongresszuson is sokan követelték tőle, mondjon le a kormányzati szerepvállalásról, ám a jelek szerint nem tudtak hatni rá. Az SPD egyik vezetője ugyanis a Spiegelnek megerősítette, hogy Schulz már döntött a kérdésben, azt azonban nem tudni, melyik tárcát szemelte ki magának.
Az is eldőlt, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke is Berlinbe költözik. A pártvezetőkkel folytatott megbeszélései során azt közölte: az egyetlen feltétel az, hogy a koalíciós szerződésben különös hangsúllyal szerepeljen Németország digitalizálásának fontossága. Ezzel azonban nyitott kapukat dönget, hiszen Merkel a megbeszélések előtt is utalt erre.
A közvéleményt is meg kellene győzni arról, hogy az uniópártok és a szociáldemokraták kormányával igenis jól jár Németország. Egyelőre a kétkedők vannak többségben. Egy múlt heti felmérés szerint minden második megkérdezett látja úgy, hogy nem tesz jót az országnak a nagykoalíció, mindössze 31 százalék fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt.
