Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága üdvözölné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Többek között ezt az ajánlást tartalmazza a testület magyarországi tényfeltáró útjáról készült jelentés tervezete, ami a Népszava birtokába jutott. A dokumentumot hétfőn tárgyalja meg a szakbizottság.
Az EP-testület delegációja tavaly szeptemberben tett háromnapos látogatást Magyarországon, elnökének, a német néppárti Ingeborg Graesslének a vezetésével. Azt vizsgálták, hogy az ország mennyire hatékonyan használja fel az uniós alapokat, és van-e bizonyíték visszaélésekre, korrupcióra.
Az utazás meglehetősen viharosan kezdődött, és erről említést tesz a jelentéstervezet is, felróva a magyar hatóságoknak, hogy a felkészülés során nem működtek együtt a delegációval. Emlékezetes, hogy kormánypárti politikusok azzal vádolták a szakbizottságot, hogy a misszió megszervezésével bele kíván avatkozni a választási kampányba. Miután Ingeborg Graessle elnöke tájékoztatta erről az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökeit, megváltozott a magyar szervek hozzáállása - olvasható a szövegben.
A küldöttség felkereste a 4-es metró helyszíneit, a Budapest Szíve projektet és a felcsúti kisvasutat. Ellátogattak a Vigadóba és a Zeneakadémiára, valamint néhány vidéki városba. A delegáció tagjai találkoztak Polt Péter legfőbb ügyésszel, az Állami Számvevőszék vezetőivel, a kormány és a civil szervezetek képviselőivel, parlamenti képviselőkkel.
A jelentéstervezet elkészítését megelőzte az OLAF ügyvezető igazgatójának zárt ajtók mögötti meghallgatása Brüsszelben, a magyar közbeszerzések gyakorlatának beható elemzése és a Budapest Szíve projektről készült európai bizottsági dokumentumok tüzetes átvizsgálása.
A 44 oldalas jelentéstervezet főbb megállapításai a következők:
Magyarország az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. A magyar GNI 6,3 százaléka származik uniós beruházásokból. Az elmúlt öt évben az állami beruházások fele az EU-alapok felhasználásával valósult meg.
Az Európai Bizottság szerint az irányító és ellenőrző hatóságok tevékenysége nem átlátható, és magas az állami döntésekben megnyilvánuló korrupciós kockázat.
Az Európai Bizottság az ellenőrzések során egy sor szabálytalanságot állapított meg, ilyen például a közbeszerzési szabályok megsértése, az indokolatlan kiadások és a projektek túlárazása.
2017-ben az előző, 2007-2013 közötti költségvetési időszak 13 operatív programjával szemben állnak fenn kifogások. Ezekben az esetekben Brüsszel megszakította, vagy felfüggesztette a kifizetéseket, és korrekciós intézkedéseket hozott. Ezen időszak alatt a Magyarországon elköltött 25 milliárdból 1 milliárdot érintettek ezek a szabálytalanságok.
2016-ban a tagállamok közül Magyarországon alkalmazták a legnagyobb pénzügyi korrekciót (kifizetések visszatartása). Ez mintegy 211 millió euró volt.
Magyarország eddig 37 ajánlást kapott az OLAF-tól, amelyek alapján nyolc esetben indult vizsgálat, két esetben lezárult, a többi még függőben van a magyar hatóságoknál. Jelenleg 14 OLAF-vizsgálat folyik Magyarország ellen, amelyek döntően a strukturális alapokat és a mezőgazdaságot érintik.
Magyarország úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Főügyészség tevékenységében.
Az Európai Bizottság országjelentésében bírálja a magyarországi közbeszerzési gyakorlatot. Az NGO-k szerint az uniós küszöbérték feletti közbeszerzési eljárások túl nagy hányada, 36 százaléka végződik úgy, hogy egyetlen ajánlattevő van. A verseny viszonylagos hiánya és a valószínű túlárazás növelik a korrupciós kockázatot. Ezen a téren az EU által finanszírozott tenderek rosszabbul teljesítenek, mint a nem EU által támogatottak.
Néhány meglátogatott projekt irritációt váltott ki a küldöttségben, elsősorban azért, mert nem felelnek meg az ár-érték aránynak, vagy nem felelnek meg azoknak a kritériumoknak, hogy hozzájáruljanak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. (A felcsúti kisvasúton tett látogatásról szóló beszámoló nem értékeli a projektet, de tényszerűen megjegyzi, hogy az 1,7 milliós uniós támogatással megépült turisztikai látványosságon naponta 63-an utaznak). Ugyanakkor néhány másik projekt, különösen a kulturálisak, mint például a Pesti Vigadó és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia meggyőzőek és sikeresek.
