Fifti-fifti. Így lehetne jellemezni az esélyeket a cseh elnökválasztás második fordulója előtt. A közvélemény-kutatások alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy a hivatalban lévő, euroszkeptikus Milos Zeman, vagy a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke arat-e győzelmet.
Az első fordulót Zeman nyerte meg 38,6 százalékkal, Drahosra a választók 26,6 százaléka voksolt. A 12 százalék nagy fölénynek tűnik ugyan, ám ha belegondolunk abba, hogy a többi jelölt inkább Drahos támogatására szólította fel honfitársait, így már nem is látszik olyan tetemesnek ez az előny. A harmadiktól hatodik helyig végzett jelöltek mindegyike a tudós mellett állt ki, hangsúlyozva: Csehország nem engedheti meg magának, hogy egy nem éppen a kulturáltságát előtérbe helyező politikus maradjon a prágai Vár ura. E jelöltek a szavazatok összesen 32,5 százalékát szerezték meg, ám természetesen nem magától értetődő, hogy a választók követik is jelöltjeik iránymutatását. Másrészt Zemant sosem szabad lebecsülni, ismert arról, hogy a reménytelen helyzetből is képes felállni.
Az öt évvel ezelőtti első közvetlen cseh elnökválasztáson Zeman csak a második helyen végzett az első fordulóban, s innen tudott nyerni Karel Schwarzenberggel szemben több mint 54 százalékos szavazati arányra szert téve. Csakhogy az első felvonásban a kettejük közötti különbség az egy százalékot sem érte el.
A mostani két forduló között kiütközött, hogy kettejük közül Zeman az igazi politikus, aki tudja, mit kell mondani az embereknek. Rendszeresen érzéseikre apellál, az olcsó demagógiától sem riad vissza. Drahos azonban nem politikus alkat, tudós, sokak szemében már túlzottan is tárgyszerűnek tűnhet. Keddi televíziós vitájuk központi témája a várakozásoknak megfelelően a menekültkérdés volt. S beigazolódott azok jóslata, akik azt jövendölték, hogy Zeman különösen piszkos kampányt folytat. Az elnök azt vetette vitapartnere szemére, „talán ő az egyedüli a Cseh Köztársaságban”, aki támogatja a menekültek felvételét. Bár Drahos sosem mondott ilyet, Zeman egy a tudós által is aláírt, akadémikusok, politikusok és a média képviselői által jegyzett 2015-ös levélre utalt, amelyben segítséget követeltek a menekültek számára.
Zeman folyamatosan támadott, védekezésre késztetve Drahost, aki azt közölte, az államfő teljesen hamisan interpretálja ezzel kapcsolatos megnyilatkozásait. Mint mondta, ő – az államfőhöz hasonlóan – elutasítja a kvóták szerinti betelepítéseket. Ő is kiáll amellett, hogy Európának jobban kell védenie határait, a menekülteket pedig lakóhelyükön kell segítenie. Drahos ugyanakkor oroszbarátságát rótta fel Milos Zemannak. Kifejtette, a menekültkérdést nem lehet „Oroszországban, Kínában, vagy a közép-ázsiai országokban megoldani”.
Más belpolitikai témákban is komoly ütésváltásokra került sor. Drahos utalt arra, hogy a Kreml egy sor országban befolyásolni próbálta a választásokat, s így tett Csehországban is. Zeman szerint ez őrültség, s Drahos e kijelentésével „megsértette a választókat”.
A legolvasottabb internetes portál, a novinky.cz szerint a televíziós vitát Zeman nyerte meg, mert sokkal magabiztosabbnak tűnt, ami nem éppen visszafogott stílusát ismerve nem is meglepő. Drahos viszont alaposan felkészült, s minden támadásra igyekezett megfelelő választ adni.
Zeman öt éves mandátuma március 8-án ér véget. Szombat késő délutánra dől el, maradhat-e további öt évig az elnöki székben.
