Mint arról többször beszámoltunk, a 2015-ig Orbán Viktor kormányfő vejének érdekeltségében lévő Elios pályázataival kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) készített jelentést, s abban több súlyos szabálytalanságra hívta fel a figyelmet. Emiatt a Pest Megyei Főügyészség elrendelte a nyomozást az Elios ügyében hétfőn. Noha a kormány titkolja az OLAF-jelentést, a 24.hu korábban azt írta, három pályázati kiírásban, 35 projektben talált szabálytalanságot az OLAF. A csalás elleni hivatal az Európai Bizottságnak is eljuttatott dokumentumokban azt javasolja: 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forintnyi uniós támogatást vonjanak meg Magyarországtól. Erről kezdődhetnek meg hamarosan a tárgyalások a bizottság és a magyar kormány között.
Brüsszeli forrásaink ugyanakkor rámutattak, az uniós ellenőrző testület nem nyomoz és nem folytat igazságügyi eljárást pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatban. Ha pedig a magyar ügyészségi vizsgálat nem találna felelőst, nem Brüsszel lesz az, aki rámutat – hallottuk. Az egyeztetések témája az lesz, hogy indokolt-e a pénzügyi korrekció, vagyis a megítélt források teljes vagy részleges visszafizettetése. Mivel a vitatott projektek teljes költségét még nem fizette ki Brüsszel, a pénzbüntetés egyik formája a pénz visszatartása lehet.
Közben Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi együttműködésért felelős tagja azt a feladatot kapta a kollégáitól, hogy májusig dolgozza ki a független igazságszolgáltatás és a jogállamiság pontos és világos definícióját. Erre azért van szükség, hogy a következő hosszútávú pénzügyi ciklusban egyértelmű útmutatás legyen a döntéshozók kezében az uniós pénzforrások elosztása és a demokratikus értékek tiszteletben tartásának az összefüggéseiről.
Lapunk kérdésére Jourová közölte, hogy a viták elején tartanak. A Bizottság még nem döntött arról, hogy 2020 után függővé tegyék-e az EU alapok folyósítását a jogállam tiszteletben tartásától. Sokatmondó azonban, hogy a biztosnak akkor kell letennie az asztalra a javaslatát, amikor a testület is publikálja a büdzséről szóló előterjesztését. A politikus lapunk kérdésére közölte: ha lesz is ilyen feltételrendszer, az minden tagállamra és minden uniós támogatásra vonatkozni fog, nem csak a szegényebb régiók és országok felzárkóztatására szolgáló kohéziós alapokra. Jourová megismételte az álláspontját arról, hogy azok a tagállamok, amelyek csatlakoznak az uniós forrásokkal való visszaélések ügyében eljáró Európai Főügyészi Hivatalhoz, könnyített és egyszerűsített pénzfelhasználási szabályokra számíthatnak.
