Ficzere Ferenc elmondta: a résztvevők számának és a munkabeszüntetés miatti kiesés nagyságának összesítése még tart, a munkaadói oldal eddigi becslései alapján körülbelül 800 ember, a gyár dolgozóinak nagyjából egyhatoda csatlakozott a szakszervezetek felhívásához.
A kommunikációs igazgató emlékeztetett: a Bosch korábban megszületett döntése értelmében a vállalat magyarországi telephelyein a munkavállalók bérét idén átlagosan csaknem 10 százalékkal növelik. A béremelés mértéke vállalatonként és tevékenységi területenként eltérő, amelyet egyrészt az üzemek eredménye befolyásol, másrészt az egyéni teljesítmények függvénye. Már múlt év decemberében elkezdték a bértárgyalásokat a munkavállalók képviselőivel. A hatvani gyárban a Hatvani Autóelektronikai Dolgozók Független Szervezete (HADFSZ) és a Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete (MCDSZ) nem fogadta el a béremelés mértékét és szerda délelőttre kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek, amit a cég tudomásul vett és a jogszabályokban foglaltak szerint járt el - közölte a kommunikációs igazgató.
Janik Tamás, a Hatvani Autóelektronikai Dolgozók Független Szervezetének (HADFSz) alelnöke sikeresnek nevezte az akciót, amelyben becsléseik szerint mintegy ezer munkavállaló vett részt, az érintett műszak 80-90 százaléka, emiatt sok területen 9-11 óráig állt a termelés. Jelezte: szerdán nem ültek tárgyalóasztalhoz a Bosch képviselőivel, várják a cég új béremelési javaslatát. A HADFSZ követelései között 15 százalékos béremelés, valamint negyedéves jelenléti prémium bevezetése és hűségbónusz-igény is szerepel. Az alelnök kitért arra is, hogy az általuk kezdeményezett kollektív munkaügyi vita határideje pénteken lejár, addig kompromisszumos megállapodásra is hajlandók. Járási Tamás, a Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezetének (MCDSz) elnöke ugyancsak eredményesnek és törvényesnek értékelte a szerdai akciót.
Úgy vélte, a figyelmeztető sztrájk azt üzeni: a dolgozók körében ma már nem írja felül a munkahelyféltés az egzisztenciális kényszert, egyre szélesebb körű a felismerés, amely szerint a béremelést nem kizárólag a munkaerő-piaci kereslet-kínálat alakulása határozza meg, sokkal inkább a dolgozók alkupozíciója.
