Lehetőleg elkerülnék a súlyos szankciókkal járó eljárás megindítását Magyarország ellen az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának tagjai – ez derült ki a testület keddi vitájában.
A képviselők arról a szövegtervezetről fejtették ki a véleményüket, amelyet különvéleményként fűznek majd hozzá az EP állampolgári bizottságában készülő jelentéshez. A tervek szerint ez utóbbi javasolni fogja, hogy a tagállamok kezdjék meg az úgynevezett 7. cikkely szerinti procedúrát, amely elvben akár Magyarország szavazati jogának a megvonásával is végződhet.
Ennek első szövegtervezetét várhatóan márciusban teszi le az asztalra Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő. Az alkotmányügyi szakbizottság különvéleményének nem célja, hogy állást foglaljon arról, szükség van-e a szankciós eljárásra – mondta a szerző, a liberális spanyol Maite Pagazaurtundúa Ruiz, aki a mindössze hét pontból álló szövegben kifejti: "Magyarországon a közelmúltban bekövetkezett fejlemények komoly kétségeket vetnek fel a jogállamiság érvényesülését illetően." Egyben kifejezi a sajnálatát is, hogy "a magyar intézmények az Európai Unióról szólva ellentmondásos és félrevezető retorikát használnak."
Schöpflin György fideszes néppárti képviselő a vitában azt fejtegette, hogy az európai közvélemény az ellenzék által közvetített egyoldalú információk alapján fest képet a magyarországi állapotokról, ahelyett, hogy véleményét objektív tényekre alapozná. Érvelését többen azzal cáfolták meg, hogy a demokrácia és a jogállam megrendülését független nemzetközi szervezetek, köztük a Velencei Bizottság értékelései is alátámasztják. Sylvia-Yvonne Kaufmann német szocialista EP-képviselő megfontolásra ajánlotta a jogállam tiszteletben tartásához kötni az uniós források odaítélését.
A bizottsági vitában szinte valamennyi felszólaló hiányolt egy olyan közösségi mechanizmust, amely folyamatosan ellenőrizné a tagállamok demokratikus teljesítményét.
