– Az ügyészségben nem bízunk – jelentette ki MSZP-s forrásunk, és utalt rá, volt már korábban is nyomozás, ami aztán bizonyára politikai okok miatt hamar elhalt. Most viszont a Tiborcz-ügyben a büntetőeljárás megindítása mellett a kormánynak azonnal el kellett volna rendelnie a közbeszerzéssel kapcsolatos vizsgálatot. A legmagasabb szintű politikai következtetések levonása az Országgyűlés hatáskörébe tartoznának, itt parlamenti vizsgálóbizottság – vagy a kampányra való tekintettel legalább a gazdasági bizottság – előtt kellene megvilágítani az Orbán-rendszert lényegét remekül leíró ügyet.
Ahhoz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság összehívását kezdeményezzék, szükség volna a teljes OLAF-jelentésre. Lázár János hetek óta nyilvánosságra hozhatná, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tett ilyet, mondván: ehhez az OLAF engedélyére lenne szükség. A 4-es metró visszásságait taglaló jelentésnél – pontosabban kiszivárogtatásánál – Lázár és a kormány nem adott ennyit az „iratkezelés szabályaira”.
Most viszont Lázár hetek óta fegyelmezetten ül a jelentésen – miközben építi a menekülőutat. Kapásból deklarálta, hogy az EU és Magyarország közötti megállapodást a közvilágítás fejlesztéséről még a Bajnai-kormány idején kötötték; az Elios végezte például Hódmezővásárhelyen 2009-ben a felújítást (ahol Lázár volt a polgármester). Másrészt a kormánnyal lojális sajtó azt hangsúlyozza, hogy 2012 februárjától 2013 júliusáig a Közgép (azaz Simicska Lajos) volt az Elios többségi tulajdonosa. Azt Lázár már nem ecsetelte, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István 2009-től 2015-ig mindvégig igazgatósági tag volt. Az OLAF által kifogásolt időszakban (2011 és 15 között) pedig a dokumentumok tanúsága szerint összejátszott egy zárt cégháló szereplőivel.
A 2009-es hódmezővásárhelyi beruházás azért is érdekes, mert ez lett az Elios aduásza. Később, amikor LED-es közvilágítás-korszerűsítési ajánlatokat kértek a pályázó önkormányzatok, többnyire olyanok jelentkezhettek jó eséllyel, akik végeztek már ilyet máshol. Az Elios előnye bele volt kalibrálva a pályázatokba.
Az Elios sikerében fontos szerepet játszhatott az is – írta a Direkt36 –, hogy Tiborcz István üzlettársának és barátjának, Hamar Endrének a cége készítette elő több városban a pályázatokat. Hamar 2014 április végéig az Eliosnak is résztulajdonosa volt, egészen addig, amíg Tiborcz István át nem vette tőle a részesedését. Két közbeszerzést azonban még úgy nyert el az Elios, hogy Hamar egyszerre volt jelen az Elios-ban és a pályázatokat előkészítő cégben is.
Tiborcz neve egy rejtélyes hangfelvételen bukkant fel először 2012-ben, a trafikmutyit is kirobbantó későbbi LMP-s képviselő, Hadházy Ákos készítette. A szekszárdi honatyák még semmit sem tudtak arról, hogy a városban közvilágítás-korszerűsítésre lesz lehetőség, de az Elios már ugrásra készen állt. És úgy adott valaki ajánlatot telefonon Horváth István polgármesternek, hogy az állam még ki sem írta a pályázatot. A különös beszélgetés felvétele itt hallgatható meg.
Hasonló dolog történt Zalaegerszegen is, ahol egymilliárdos beruházás keretében cserélték ki a régi izzólámpákat LED-esekre. De utána panaszáradat vette kezdetét, mert a gyalogosok nem láttak a járdán, és egy csomó helyen külön költségen plusz lámpákat kellett felszerelni. Balaicz Zoltán polgármester egy levélben arról írt, hogy "a tervezéskor nem végezték el a megfelelő vizsgálatokat", helyette megelégedtek azzal, hogy az új közvilágításról kikérjék olyan fideszes önkormányzatok véleményét, ahol az Elios Zrt. már dolgozott. Kritikus vélemény természetesen nem érkezett.
A "zajos" zalaegerszegi beruházás során az Elios elismerte, hogy a város több pontján a világítás nem érte el a korszerűsítés előtti értékeket. A cégből Tiborcz akkor szállt ki, amikor a 2014-es forgalom után az Elios 470 millió forintos osztalékot fizetett a tulajdonosoknak – írta akkor az Index. A 3,5 milliárd forintos bevételből 2,9 milliárdot hoztak az állami és önkormányzati megrendelések.
