Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták az állatokat, amelyeket különböző szertartásoknál, áldozatok bemutatásánál is használtak.
A kutatók 55 pulyka maradványait tanulmányozták a Kr.e. 300 és Kr.u. 1500 közötti korból. A leletek a mai Mexikó középső részétől Costa Rica északi területéig húzódó térségben kerültek elő, ahol maják és aztékok éltek.
A madarak ősi maradék DNS-ét vizsgálva megállapították, hogy az európai pulykák ezektől a mexikói elődöktől származnak. A kutatócsoport mérte a pulykacsontok szénizotóp arányát is, ebből próbálták megállapítani a szárnyasok étrendjét. Azt találták, hogy az állatok már akkor is emberek által termesztett növényeket - például kukoricát - fogyasztottak. "Pulykacsontokat ritkán találni a térségben egykoron élő népek szemétgödreiben, az általunk tanulmányozott pulykákat nem ették meg, néhányat templomokban, emberi tetemek sírjaiban találtunk, valószínűleg társnak szánták a túlvilági életben. Ez beleillik a kor ismert ikonográfiájába, amelyben a pulykát istenként festették meg és szimbólumként jelent meg a naptárban" - magyarázta Aurélie Manin, a Yorki Egyetem kutatója.
A régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy a szarvas- és a nyúlhús volt a legnépszerűbb étel a prekolumbiánus népek körében, a pulykákat csak szimbolikus, kulturális szerepük miatt tartották - tette hozzá a kutató. Ily módon a pulykák voltak az egyik első háziállatok.
Bár az emberek a világ ezen a részén körülbelül már tízezer éve folytatnak mezőgazdálkodást, mégis a kutyán kívül a pulyka volt az első olyan állat, amelyet irányításuk alá vontak a közép-amerikai térségben - idézte Camilla Spellert, a tanulmány egyik szerzőjét a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
