Fábri Ferenc Vallás és politika című írása sok igazságot tartalmaz: egy plébános sem teheti meg, hogy a művelődési házra vagy a játszótérre kapott pénzt a templomra költi. Súlyosan sértő az az állítás, hogy „a hívő ember kevésbé foglalkozik a földi valósággal, a realitásokkal, inkább az égből várja sorsa jobbra fordulását”. A Szentírás a legkomolyabban veszi földi életet, például a felebaráti szeretet parancsát. Éppen a földi élet, a másokért áldozott élet adja hitünk szerint az örök élet reményét. Sok tekintetben igaza van az olvasói levélnek, de ilyen állítást a hívőkről nem volna szabad megfogalmazni.
