Legjobban az állam jár jól a kötelező béremelésekkel - állítják a gazdasági szakemberek. Tavaly a minimálbért 15, a szakmai bérminimumot 26 százalékkal kötelezően megemelte a kormány, ezt idén a legkisebb bérek további 8, illetve 12 százalékos növekedése követi. A munkaadók terhe viszont tavaly 5, idén további 2,5 százalékkal csökkent. A nagyobb bértömegre rakódó szja növekedés - még a mérsékeltebb szociális adóval számolva is -, jelentős mértékben bővítette a költségvetés forrásait. Egyebek mellett ebből is telt a kormánynak a tavaly év végi százmilliárdos nagyságrendű osztogatásra. A kormány idén is jelentős többletbevételre számíthat a kötelező béremelésekből. A munkavállalók nagy többsége viszont tavaly sem , és vélhetően idén se jut hozzá az emelés mértékével megnövelt bérekhez, csak annál néhány százalékkal kisebb arányban emelkedik a fizetésük.
Az idei újabb kötelező béremelés a versenyszférában valamivel több mint 1 millió embert, míg a közszférában nagyjából 200 ezer munkavállalót érint. Az idei mérsékeltebb emelés hatására a nettó átlagkeresetek bővülése az év egészét tekintve már nagy valószínűséggel egy számjegyű lesz - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte az erőltetett béremelések legfőbb vesztesei a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k). Különösen a fejletlenebb kelet-, észak-kelet-magyarországi térségek kisvállalkozói kerültek már eddig is nehéz helyzetbe, hiszen náluk a legmagasabb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. A visszajelzések alapján sok kereskedő, iparos, szolgáltató számára az idei emelések már szinte kigazdálkodhatatlanok. Országosan talán nem kell tömeges csődhullámtól tartani, de a hátrányos helyzetű kistelepüléseken ha megszűnik a kisbolt, a szolgáltatás, a vidék megtartó ereje is tovább gyengül. A béremelések miatt növekedhet a szürke és a fekete gazdaság aránya. Ha a kormány nem csökkenti a tervezettnél jóval nagyobb mértékben a közterheiket, 2019-től lehetetlen lesz tartani a tavaly kötött hatéves bérmegállapodásban előirányzott ütemet - tette hozzá Dávid Ferenc. Ha a bértorlódás miatt a munkaadó forrásai kimerülnek képtelen lesz a magasabb fizetési kategóriákban feljebb tornázni a béreket, emiatt a minimálbér megközelítheti a felső szinteket. A fizetések nivellálódásával megszűnik a magasabb bérek ösztönző hatása, s a jól képzett szakemberek újabb tömege indulhat külföldre.
Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek is 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A január és november közötti időszakban 294 200 forint volt a bruttó átlagkereset, ez nettó 214 800 forintot ért.
A szorongató munkaerőhiány és a magas fluktuáció miatt a legtöbb cég nyitottabbá vált a bértárgyalásokra - fogalmazott László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének (VSZSZ) alelnöke lapunknak. A kötelező béremeléseken kívül a legtöbb cégnél 10 százalék fölötti bérfejlesztésről sikerült megállapodni a munkáltatónak és a dolgozói érdekképviseleteknek, de akad olyan vállalat, ahol átlagosan 17 százalékkal nőnek idén a bérek. A bértorlódás viszont sok helyen okoz gondot. A szakszervezet figyel az olyan trükkökre is, mint, hogy a dolgozót átminősítik egy alacsonyabb végzettséget igénylő munkakörbe, hogy ne kelljen a megemelt garantált bérminimumot kifizetni. A nagyobb, illetve a versenyképesebb vállalakozásoknak nem jelent megoldhatatlan feladatot idén sem a két számjegyű béremelés, a kisebbeknek, a kevésbé hatékonyaknak azonban gondot okozhat.
Feszültséget kelt a munkavállalók között, hogy az ukrajnai, szerbiai dolgozók étkezését, szállását, sőt, havonta egyszeri hazautazását gyakran a munkáltató magára vállalja, miközben a hazai dolgozó mindezt a béréből kénytelen fizetni - említette a VSZSZ alelnöke, aki szerint még mindig nem vonják be eléggé a foglalkoztatáspolitikai egyeztetésekbe az érdekképviseleteket. Sokkal több és nyitottabb partnerségi programra lenne szükség, mert bajban van a magyar gazdaság, különösen annak termelőágazata, a feldolgozóipar - tette hozzá László Zoltán.
Egyre több jel utal arra, hogy azért nem hoznak ide projekteket, vagy éppen azért visznek el, mert a szakemberhiány miatt túlhajszolt, fáradt dolgozók gyakran képtelenek a megfelelő minőségben és időre legyártani a szükséges termékeket. A minőségi munka ellen szól az ágazatban az átlagos éves 20 százalékos fluktuáció, de egyre gyakoribb hogy ez 40 százalék fölöttire nő.
A VSZSZ alelnöke szerint a vállalkozások többsége eddig is ki tudta gazdálkodni a béremeléseket, nehéz elképzelni, hogy ne tudná most is megtenni. Másként amúgy sem lehet itthon tartani a jó szakembereket - véli.
A jelenlegi havi bruttó 127 500 forint helyett 138 ezer forintra számíthatnak a minimálbéresek, ami azt jelenti, hogy nettóban 91 770 forintot kaphatnak a munkavállalók. A tavalyi 15 százalékkal szemben idén 8 százalékos a minimálbér emelés.
A szakmunkás bérminimum bruttó 161 ezer forintról 180 500 forintra emelkedett január 1-jével, ami nettóban 120 033 forintot jelent. A tavalyi, 25 százalék után idén csak 12 százalékkal emelkedik a legalább középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkások kötelező bérminimuma.
A 2016. novemberében a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók között kötött bérmegállapodás értelmében a múlt évben 5 százalékkal csökkent a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (korábbi nevén munkáltatói járulék) és a hat évre szóló egyezség keretében évente 2 százalékkal folyamatosan mérséklődik ez a közteher. Ezt annyiban módosult, hogy 2018-ban 22 százalékról nem 20, hanem 19,5 százalékra esett a munkaadói adó, mert tavaly az év első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladta a 11 százalékot. A 2019-22. közötti időszakban csak akkor folytatódhat a szociális hozzájárulás évi 2-2 százalékkal, ha a bruttó béremelés mértéke eléri a legalább 6 százalékot.
A kereskedelemben a nagyok fizetnek
A kiskereskedelemben 2016-ban még 376 ezren dolgoztak, tavaly már 23 ezerrel kevesebben. Az egyre égetőbb munkaerőhiány - sztrájkkal, vagy anélkül -, arra kényszerítette a munkáltatókat, elsősorban a kiskereskedelmi láncokat, hogy a fizikai munkakörökben a jelentős béremeléseket hajtsanak végre. Így a 2016-os 162 ezer forintos átlagbér tavaly már elérte a 189 ezer forintot. A munkaerőhiány miatt idén is a kötelező béremeléseket meghaladó fizetésnövelésekre lehet számítani. Minél kisebb azonban egy bolt, annál nehezebben tudja kigazdálkodni a bérköltség növekedést. Különösen a kistelepüléseken működő kereskedők vannak bajban, hiszen a béremeléseket a forgalomból kellene kigazdálkodniuk, de a forgalom ezekben a helységekben nagyjából állandó, nehéz növekedést elérni. Ők leginkább költségcsökkentéssel próbálkozhatnak.
A béremelésekkel sem sikerült megoldani a munkaerőhiány okozta gondokat, de beállni látszik egy stabilabb létszám a kiskereskedelemben – említette a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Bármilyen színezetű kormány is lesz hatalmon, az áprilisi országgyűlési választások után gondolkodnia kell azon, hogy milyen további intézkedésekkel tudja enyhíteni a munkaerőhiányt.
Idén a bértorlódás már nem okoz akkora feszültségeket mint tavaly – vélte az OKSZ főtitkára.
