Emmanuel Macron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott interjút, amelynek egyes részleteit a BBC már szombaton ismertette.
Macron, aki csütörtökön tett hivatalos látogatást Nagy-Britanniában, az interjúban kijelenti, hogy London "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés - különösen a belső piaci hozzáférés - előnyeiből a szabályok teljesítése nélkül, mivel ez az EU egységes belső piacának lebontásával érne fel.
A francia elnök szerint ezért ha Nagy-Britannia a Brexit után is hozzá akar férni a belső piachoz, akkor ennek az előfeltételeit is teljesítenie kell. Ezek közé tartozik az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.
Macron ezt már a csütörtöki látogatását lezáró, Theresa May brit miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén is egyértelművé tette. Kijelentette ugyanis: ha a brit gazdaság, különösen a londoni City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni a belső EU-piacon, annak az az ára, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri unió bíróságának joghatóságát, mivel "a szabályok ezt diktálják".
Macron szerint nincs helye a hozzáférésnek az egységes belső piachoz más országoktól eltérő feltételekkel.
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul, mivel nem akarja teljesíteni azokat a feltételeket - köztük a szabad munkaerőmozgás engedélyezésének kötelmét -, amelyek e két integrációs szerveződéshez kötődnek. A brit kormány ugyanakkor átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
A francia elnök azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelenti: ha Nagy-Britannia valóban úgy dönt, hogy nem teljesíti a hozzáférés feltételrendszerét, akkor nem lesz teljes körű hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához, és ez a londoni pénzügyi szektorra is vonatkozik. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lenne értelme "lekapcsolni" a City pénzügyi szolgáltatási szektorát az EU-ról, mivel a City része az Európai Unió teljes finanszírozási rendszerének.
A Cityt terhelő Brexit-kockázatokra nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet.
A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat.
Egy másik elemzőház, a Centre for London tanulmánya szerint pedig ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet. A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot, a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.
