részvénykibocsátás;

KÁRTYÁZÁS Felhasználóként vagy tulajdonosként nem ugyanaz a kockázat - FOTÓ: ESB PROFESSIONAL

- Részvényt vegyenek!

 Ismét csábító felhívást küldött szét célzottan egy magánszemély, holott emiatt a jegybank már tavaly feljelentette, büntette. 

A magasabb hozamígéret bűvöletében sokan gyakran megfeledkeznek a számukra beláthatatlan kockázatról. A napokban szerkesztőségünkbe is érkezett ilyen, részvényvásárlásra buzdító, csábosnak feltüntetett ajánlat. A levél írója több évtizedes kommunikációs tapasztalattal rendelkezik, a médiában műsorvezetőként is találkozhattunk vele, tehát sokak előtt hiteles. Ezúttal hírül adja, hogy résztulajdonosa lett egy olyan, idén ősszel nemzetközi piacra lépő, magyar alapítású startup cégnek, amely – üzleti terve szerint – már 2019-re több tíz- vagy akár százmillió felhasználót fog kiszolgálni a merchandising területen. (Polcszerviznek lehetne fordítani, amely azt jelenti, hogy egy tág értelemben vett terméket – beleértve rendezvényeket, a művészvilág szereplőit is – miképpen lehet a „legbeágyazottabban” elhelyezni a forgalmazásban, arculatátvitellel fokozni az ismertségét.) A kommunikációs szakember érvei alátámasztásául megemlítette, hogy a cég tulajdonosai között már 90 közismert személy is fellelhető. Hogy még vonzóbb legyen a lehetőség, olyan a semmiből világhírűvé lett cégeket sorol, mint a Facebook, az Instagram, a Snapchat vagy a Twitter.

S a csavar csak ezután következik: a jövő hónap végi cégbemutatóra invitálják levelük címzettjét, ahol találkozni lehet a cég alapítójával, J. Lászlóval, a fejlesztő partnerünkkel, az amerikai ügyvédjükkel. Aki ezen a bemutatón legalább 78 ezer forintnyi részvény elővásárlásáról dönt, az részt vehet az egyelőre még titokban tartott helyszínű tulajdonosi találkozón. A különböző besorolású (és árú) részvények árfolyamánál legalább ötszörös, nyolcszoros, sőt tízszeres növekedést helyeznek kilátásba.

A kezdeményezés jogszerűségéről megkérdeztük Binder Istvánt. Az MNB felügyeleti szóvivője válaszából kiderül, nem ismeretlen ellőttük a történet. Egy tavalyi döntésükre hívta fel a figyelmet, amelyben akkor a jegybank ötmillió forint bírsággal sújtotta J. Lászlót „visszafizetendő pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése”, vagyis az amerikai Benefit Barcode Inc. „részvény-értékesítése” miatt. Az MNB hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során – a többi között – azt vizsgálta, hogy J. László a  honlapján keresztül végez-e jegybanki engedélyhez kötött tevékenységet.

Egyébként az MNB a feltárt bizonyítékok alapján már az eljárás közben megtiltotta, hogy J. László bármilyen, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank a Benefit Barcode Inc. cég részvényeiről figyelmeztetést is elhelyezett a honlapján, emellett büntetőeljárás megindítását is kezdeményezték. A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy a vizsgált időszakban a honlapot üzemeltető J. László átlagosan 8-10 ezer amerikai dollárért kínálta a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. társaság dematerializált (nem papíralapú) „részvényeit”, és kötelezettséget vállaltak azoknak a három éven belüli visszavásárlására. Ebből a célból szervezetten visszafizetendő pénzt gyűjtöttek a magyar ügyfeleiktől – engedély nélkül.

Az eltiltásoknak és büntetéseknek azonban, mint látjuk, nem volt foganatja, ezért az MNB idén januárban erről a tényről tájékoztatta a nyomozó hatóságokat. Szükség esetén újabb piacfelügyeleti vizsgálat lehet azoknál a szolgáltatóknál, magánszemélyeknél, amelyek a tiltó határozat ellenére tovább folytatják jogosulatlan tevékenységüket – tette hozzá Binder István. A „pénzgyűjtésben” érdemben közreműködő természetes személyek maguk is súlyos piacfelügyeleti bírságot kockáztatnak. J. László a bíróságon megtámadta a jegybank felügyeleti határozatát, mondván, saját részvényeinek értékesítésével nem követett el jogsértést. Mindemellett az úgynevezett kedvezménykártyák eléggé homályosan tálalt nemzetközi rendszerének indulását 2018 őszére tervezik.

A jegybank szerint rendkívül súlyos kockázatot vállalnak azok a befektetők, akik egy az MNB intézkedésével sújtott jogosulatlan szolgáltató vagy magánszemély szolgáltatásait veszik igénybe. Jól hangzó ígéret, hogy e társaságok visszafizetési kötelezettséget vállalnak, de a tapasztalatok szerint ezt jellemzően nem teljesítik.

Az MNB az elmúlt időszakban a CreditLure Kft., Different Choice FBC. Inc., illetve J. László esetében azonosította, hogy az érintett, korábban eltiltó intézkedéssel sújtott társaságok és az egyetlen magánszemély vélhetően tovább folytatják jogosulatlan tevékenységüket – emlékeztetett Binder István.

A tőkebevonáshoz idő kell!
A startupok szokásos finanszírozása alapvetően eltér a J. László által követettől. Első körben a család, barátok és közeli ismerősök szoktak segíteni. (Nagy ritkán balekok is.) Az ötletből még sok minden lehet, ezért a szükséges pár millió forintot intézményesen nem lehet gyűjteni. A pénzért meg kell küzdeni! Vannak az "angyali befektetők" is, akiknek működő vállalkozásuk van, s annak profitjából kockáztatnak, többnyire nem nagy hozamelvárással. (A sturtupok induláskor még esélytelenül pályáznak.)
A már működő startupok körülnézhetnek a kockázati tőketársaságoknál. Ezek megfelelő termék (szolgáltatás) ajánlata esetén nemcsak tőkét, de tudást is adnak. ("Okos tőke.") Kisebbségi tulajdonosként is beszállnak, viszont a profitelvárásaik az iparági nyereség átlagát meghaladják. A J. László-féle nyilvános részvényjegyzés csak ezt követően lehet realitás.




Vegyesen mozgott a forint árfolyama péntek kora reggel a nemzetközi devizakereskedelemben csütörtök estéhez képest.