A forinttal visszafizethető devizahitelek törlesztési részleteit az adósok az esedékességkor érvényes aktuális piaci árfolyamon "vették meg". Ha az induló helyzethez képest az árfolyam leértékelődött, akkor a törlesztés többe került, mint az induláskor kalkulált érték.
A többletköltséget a vállalatok fedezni tudják. Módjuk van arra, hogy kalkuláltat meghaladó költségeiket ne nyereségük terhére számolják el, hanem értékesítési áraik emelésével fedezzék. Ezt alkalmazhatják a törlesztési részletek növekedésénél is. Így lehetővé válik, hogy a felvett hitelek törlesztését is mindig a kalkulált értéken vegyék számításba.
Más a helyzet a lakossági hiteleknél. A kölcsönök felvevői a megemelkedett törlesztéseket nem tudják fizetésük növelésével fedezni, ezért kénytelenek azokat meglévő fizetésükből tejesíteni. A törlesztések növekedése arányos az árfolyam leértékelődésével. A határ pedig a csillagos ég! A korlátlanul emelkedő törlesztéseket tehát korlátozott havi jövedelemből kell tejesíteniük, ami fogyasztásuk végletes csökkenésével járhat. Ennek lehetőségét azonban az uzsorát tiltó törvény kizárja.
A Btk. 381. § szerint uzsorának olyan aránytalan mértékű ellenszolgáltatás kikötése tekinthető, melynek teljesítése az adott személyt súlyos, vagy további súlyos nélkülözésnek teszi ki. Ez a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának az, hogy a súlyos vagy a további súlyos nélkülözés bekövetkezzen, elegendő, ha a megkötött megállapodás teljesítése ennek előidézésére alkalmas.
Hitelek esetén ellenszolgáltatásnak a visszafizetés számít. Ha a hitelek törlesztői korlátlanul emelkedhetnek, akkor azok visszafizetése korlátlanul nagy összeget érhet el, ami az adósokat a súlyos nélkülözésnek teheti ki. Ebből következik, hogy véleményem szerint a nem fedezett árfolyamkockázattal működő lakossági devizaalapú hitelek uzsorás hitelnek számítanak.
Az árfolyamkockázat fedezése azonban a hitelező bankok és a jegybank közötti devizacserével megoldható. Ennek keretében a bankok a felvett devizahitelt a jegybanknak adnák át forintért piaci árfolyamon, és ugyanazon az árfolyamon, 2-3 ezrelék árrés alkalmazásával, vennék vissza a törlesztési részleteket. A fedezeti eljárás lehetőségét és szükségességét a jegybank nem ismerte fel. Ez részéről súlyos szakmai hibát jelentett.
Súlyos tévedésnek tekinthető a Kúria 6/2013. számú jogegységi határozata is, melyben a devizaalapú hitelezés egészét törvényesnek ítélte. Azon belül ugyanis csak a vállalati hitelezés volt törvényes. Nem ismerte fel, hogy a lakossági hitelezés a vállalati hitelezéssel azonos törlesztési feltételek mellett is törvénytelen uzsorás hitelezést jelentett.
A kormánynak is ki kellene nyilvánítania, hogy a lakosságnak uzsorás hiteleket folyósítottak, továbbá, hogy ebben az adósokat nem terheli felelősség, és teljes mértékű kártérítésben kell részesülniük.
