Január 19-ig jelentkezhetnek Korneuburgban azok a befektetők, akik vételi ajánlatot kívánnak tenni a decemberben csődöt jelentett Niki légitársaságra. Az anyavállalatával, az Air Berlinnel együtt elbukott, az egykori osztrák Forma 1-es versenyző, Niki Lauda tulajdonában volt céget, amely az Ibériai-félszigetre szállított német és osztrák turistákat, egyszer már majdnem eladták a British Airways és az Iberia anyavállalatához, az IAG-hez tartozó spanyol fapados érdekeltségnek, a Vuelingnek. Ez a cég ugyanis összesen 20 millió eurót fizetett volna a Niki márkanévért, a repülőgépekért, többet, mint a többi versenytárs.
Az adás-vétel azonban nem jött létre, az utasok érdekeit védő Fairplane nevű szervezet ugyanis megtámadta a berlini döntést. Arra hivatkozott, hogy a Niki 1000 dolgozójából 800 osztrák állampolgár, a cégnek komoly érdekeltségei vannak Ausztriában. A keresete eredményes volt, az üzletet érvénytelenítették, a tárgyalást áthelyezték a schwechati repülőtér közelében található bíróságra, ahol teljesen elölről kezdődik a per. Az osztrák helyszín, amelyről gyorsan született egyezség, mivel az új osztrák kancellár és helyettese is akcióba lépett, kedvező a 800 légi alkalmazottnak, mivel az osztrák csődalapból hamarabb számíthatnak elmaradt fizetésük, nyaralási pénzük folyósítására. A Niki becsődölésével 450 ezer repülőjegy vált értéktelenné, az ügyfelek összesen 1,2 millió eurót követelnek a cégtől. Tetézi a gondokat, hogy februárban távozik a fapadostól Oliver Lackmann, a Niki vezetője, aki egy másik repülővállalkozáshoz megy, állítólag függetlenül a csődtől.
A 68 éves Niki Lauda már a berlini tárgyaláson is részt vett, az alkudozásban azonban alulmaradt. Az országában mindmáig népszerű egykori versenyző, aki sokáig pilótaként is dolgozott, állítólag 5 millió euróval kisebb összeget ajánlott, mint a győztes konkurens. Lauda cáfolta az összeget, egyúttal bejelentette, hogy ügyvédjével újra átvizsgálják a Niki papírjait, s megpróbálnak ismét versenybe szállni.
Felfigyelt az Air Berlin és átmenetileg a Niki bécsi eltűnésére a 2004-ben alapított, a londoni tőzsdén jegyzett fapados magyar légitársaság, a Wizz Air, amelynek vezetője, Váradi József januárban bejelentette, hogy az idén három repülőgépet (csupa A320-321-ea Airbust) állomásoztatnak Bécsben, pontosabban Schwechaton, s a három géppel, áprilisi, júniusi és novemberi starttal összesen 17 légi járatot indítanak az osztrák fővárosból. Az első célpont a lengyelországi Gdansk, a boszniai Tuzla és a bulgáriai Várna. A desztinációk száma ezzel 145-re emelkedik. Váradi elmondta, hogy elsősorban olcsó jegyáraik révén agresszív terjeszkedésbe fog a cég, a márciusig 30 millió főre becsült utasforgalom 9 éven belül elérheti a 100 milliót.
A Wizz Air légiflottájának négy év az átlagéletkora, az egyenként 180 ülőhelyes gépek napi 12,2 órát dolgoznak. A bécsi kitelepülés mintegy 277 millió eurós befektetést igényel, amivel kapcsolatban Váradi József elmondta, hogy a repülőtársaság legfőbb tulajdonosai amerikai nyugdíjalapok, s hogy a cég kizárólag készpénzből fejleszt, nem vesz fel bankhitelt. Jelezte, hogy a Niki cég iránt nem érdeklődik, elsősorban a személyzet szerinte nagyon magas fizetése miatt.
A schwechati repülőtér vezetői örülnek a Wizz Air megjelenésének, számításaik szerint 120 új munkahelyet tudnak ezzel összefüggésben teremteni. 2017-ben egyébként már 16 százalékos volt a bécsi repülőtéren a fapados társaságok aránya, míg 2012-ben csak 4,9 százalékot értek el a forgalomban.
