Előbb az ORÖ, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma is visszautasította a vádakat, és a védekezés helyett támadj-féle barbár metódus alapján rasszizmussal vádolta meg a politikust. A humántárca azért tessék-lássék lefolytatott egy vizsgálatot a programmal kapcsolatban, amelyben „csak apróbb szabálytalanságot” talált, majd Balog Zoltán zöld utat adott a további kifizetéseknek. A később nyilvánosságra került jelentés már súlyosabb szabálytalanságokat tartalmazott, amelynek a vége az lett, hogy a minisztérium 1,6 milliárd forintot visszakövetelt az ORÖ-től, és a program második részére vonatkozó 2,5 milliárd forintot elvonta.
A kormány 2016 december végén az ORÖ 1,6 milliárd forintos adósságából 1,3 milliárd forintot elengedett, a maradék 300 millió forint visszafizetésére részletfizetési megállapodást kötött. A roma önkormányzatnak múlt év decemberében egy összegben kellett volna visszafizetnie a maradék adósságát, de annak szintén nem tett eleget. Rétvári Bence államtitkár a parlamentben többször is arról beszélt, hogy az ORÖ a botrányprogram során megvásárolt ingatlanok eladásából fedezheti az adósságát, de a jelentősen túlárazott, a projekt szempontjából használhatatlannak ítélt irodákat nem tudták eladni, így a RomNet információ szerint a kormány a maradék adósság fejében még idén januárban megvásárolná az önkormányzat Gellérthegy utcai székházát.
Mint ismeretes, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szintén vizsgálatot folytatott az ORÖ projektjével kapcsolatban, és 2016 augusztusában meghallgatta Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőt, romaügyi miniszterelnöki biztost, ám a vizsgálat eredményéről nem adtak tájékoztatást. A kormány korábban közölte, hogy az ORÖ Híd a munka világába programját kivették az uniós programokból. 2017 februárjában az egész projektet megszüntették. A Híd a Munka Világába Szövetkezet elvileg azért jött létre, hogy keretet nyújtson több ezer hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású ember felzárkóztatására, és a szövetkezet a tagjainak biztosította volna a foglalkoztathatóság feltételeit, és vállalta volna a munkaerő-szervezéssel kapcsolatos feladatokat.
Egyik cél sem valósult meg. A programra felhasznált 2,1 milliárd forint túlnyomó többsége túlárazott szolgáltatásokra, ingó és ingatlan eszközökre, valamint jó ismerősök, kormányközeli cégek és személyek zsebébe vándorolt.