Az ENSZ különmegbízottja, Matthew Nimetz a két ország diplomáciájának vezetőjét mára hívta meg New Yorkba, a világszervezet központjába, hogy közösen találjanak kiutat a jelenlegi helyzetből. Nem lesz könnyű, mert Görögországban óriási nyomás nehezedik a kormányra, hogy a legcsekélyebb kompromisszumba se menjen bele.
A 78 éves Matthew Nimetz rendkívüli kitartó, hiszen az egykori amerikai diplomata már majdnem negyedszázada próbálja közös nevezőre hozni Szkopjét és Athént, ami sokáig kilátástalan szélmalomharcnak tűnt. Bár kívülről nem könnyű megérteni, miért zavarja ennyire a volt jugoszláv tagköztársaság neve a görögöket, a veszedelmes balkáni viszonyokat amúgy sem mindig egyszerű átlátni.
A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli olyan tagköztársaság volt, amelynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Ahhoz hasonló indulatokat gerjesztett az állam elnevezése, mint Belgrádban a szerb kultúra bölcsőjének tartott Koszovó albán elszakadási törekvései.
Hogy a görögök aggodalma mennyire volt megalapozott, erről mindenki mást állít. Tény azonban, hogy macedón ultranacionalisták olyan térképet terjesztettek, melyen Görögország nagy részét, egészen Thesszáliáig, Nagy-Macedóniához tartozó területként tüntették fel. S az is vitathatatlan, hogy az 1991 novemberében elfogadott macedón alkotmány helyenként felettébb homályosan fogalmazott az ország területi igényeit illetően. Az alaptörvényben hangsúlyozták, a mindenkori vezetés fellép a „macedón nép” érdekeiért a szomszédos országokban. 1992-ben, Athén nyomására az európai közösség elérte az alkotmány módosítását. Az ország határainak sérthetetlenségét azzal egészítették ki, hogy Macedóniának nincsenek területi követelései más államokkal szemben. A macedón külügyminiszter pedig ígéretet tett arra, hogy tartózkodnak minden Görögországgal szembeni propagandától.
1993-ban Athén ugyan megszavazta, hogy az új államot vegyék fel az ENSZ-be, de csak azzal a feltétellel, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) nevet kapja. Ezt ideiglenes megoldásnak tartották, arra azonban nem sokan számítottak, hogy a végleges elnevezésre még évtizedeket kell várni.
Görögország és Macedónia kapcsolatát az új állam megalakulása óta folyamatos feszültségek jellemzik. Ennek csúcspontjaként 1994-ben Görögország gazdasági embargót hirdetett Macedóniával szemben, lezárta határátkelőit. Az intézkedéseket csak 1995 őszén oldották fel, miután Macedóniának új nemzeti lobogója lett.
A politikai feszültségektől függetlenül a görög cégek számára mindig is vonzó volt a macedón piac: egyetlen más európai államba sem invesztáltak akkora pénzt, mint Macedóniába. Csak Szkopjéban ötezerrre teszik a görög jelenlétnek köszönhetően létrejött munkahelyek számát.
Az ENSZ több kísérletet is tett a közvetítésre, azt javasolta, az ország neve Macedón Köztársaság-Szkopje legyen, Athén azonban ezt sem fogadta el. Miután Szkopje 2004-ben beadta EU-csatlakozási kérelmét Brüsszelnek, az unió is többet foglalkozott a kérdéssel, bár túlzás lenne állítani, hogy minden követ megmozgatott a megoldásért.
2005-ben aztán Athén megakadályozta Szkopjénak a NATO-ba való felvételét. Egy évvel később Szkopje válaszként Nagy Sándorról nevezte el a főváros repülőterét, amit a görögök úgy értelmeztek, hogy az állam ki akarja sajátítani a hellén kultúra hőseit is. 2008-ban a görög hatóságok nem akartak leszállási engedélyt adni az akkori macedón elnököt szállító repülőgépnek, mert az oldalán a „Macedón Köztársaság” felirat szerepelt. 2011-ben a hágai Nemzetközi Bíróság úgy ítélkezett, hogy Görögország a macedón NATO-tagság elleni vétóval megszegte azt az 1995-ös szerződést, amelyben Athén deklarálta: nem akadályozza meg a szomszédos ország nemzetközi szervezetekbe való felvételét.
Enyhülés azután következett be a két ország között, hogy tavaly a szociáldemokrata Zoran Zaev lett a macedón miniszterelnök, aki szakított a korábbi miniszterelnök, Nikola Gruevszki nyíltan nacionalista politikájával. Zaev két hete görögországi látogatása során kijelentette: lehetségesnek látja a megállapodást, s ha sikerül tető alá hozni a megegyezést, hazája megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Decemberben azt is közölte, nem akarja azt állítani, hogy hazája lenne Nagy Sándor egyedüli örököse.
A politikai klíma most azért kivételesen szerencsés, mert Görögországban szintén baloldali kabinet van hatalmon.
