Aki nem látta az igazi, mesterséges kivilágítástól mentes éjszakán a csillagokkal teli égboltot, az igyekezzen pótolni ezt, mert ezek a természetes éjszakák eltűnőben vannak.
Christopher Kyba, a potsdami Helmholtz földtudományi kutatóközpont fizikusa által vezetett nemzetközi csapat az éjszaki fények szűrését végző műhold 2012 és 2016 között gyűjtött adatai alapján kimutatta, hogy Európa éjszakai egének 99 százalékát érinti a fényfertőzés és az emberiség egyharmada már nem láthatja a Tejutat. A helyzet azóta rosszabbodott.
A műhold adatbázisából az is kiderült, hogy az adott években az éjszakai külső kivilágítás erőssége 2,2 százalékkal nőtt. Ez a növekedés megállapítható a világ országainak többségére, a kivételek közé tartozik Olaszország, Spanyolország, Hollandia, az Egyesült Államok, valamint olyan háborús országok, mint Jemen vagy Szíria, ahol nyilvánvaló okok miatt kisebb az éjszakai kivilágítás.
A nyugtalanító fényszennyezés-növekedés oka: a városi zónák szélesedése, a villanyhálózat terjedése, egyes régiók gazdagodása, és ami legmeglepőbb, az LED-lámpák terjedése. Ez utóbbi tényező megállapítható a városok körül kialakult fényudvar erősödéséből. A régi lámpák kicserélésével energiát takarítanak meg, amelyet általában újra beruháznak nagyobb területek kivilágítására, holott ezeket inkább szűkíteni kellene – vélik a kutatók.
A probléma - azon kívül, hogy megfosztják az embereket attól, hogy gyönyörködjenek a természet legszebb látványában, a csillagos égben - hogy a nagy kivilágítás szenvedő alanyai az állatok és a növények.
Az élet a Földön a nappal-éjszaka ciklus keretében fejlődött ki. Ezt az egyensúlyt zavarja meg a kivilágítás, ami egyes növény- és állatfajták populációjának csökkenésével jár. Jól megfigyelhető ez, ha nedves területek mellett járunk. Kivilágítatlan helyen a békák kuruttyolását hallani. Ha világítunk, minden elcsendesül. Szünetel a reprodukció, és kisebb lesz a populáció is. A vándormadarakat, az éjszakai bogarakar is zavarja az éjszakai fény. A növények is fenyegetettek és ez az ember táplálkozását is érinti. Az éjszakai állatok számára a mesterséges fény, valószínűleg a legdrasztikusabb változás, amelyet az ember okozott környezetüknek. A ragadozók prédáiknak a rejtőzködéshez sötétségre van szükségük.
A városok közelében még a felhős ég is százszor-ezerszer fényesebb, mint 200 évvel ezelőtt és csak most kezdjük megérteni, hogy ennek milyen hatása van az éjszakai ökorendszerre – magyarázta a Le Figarónak Christopher Kyba.
A Dark Skies nemzetközi szervezet, amely az éjszakai kivilágítás ellen küzd, már több éve rámutatott ennek környezetkárosító hatásaira, amelyek az embereket sem kímélik (például alvászavarok, látási problémák…). J. Scott Feierabend, a Dark Skies ügyvezető igazgatója reményét fejezte ki, hogy a fenti kutatás eredményeinek nyilvánosságra kerülése figyelmeztetésül szolgálnak az éjszakai világítások jövőbeli módjának kiválasztására.
