Új munkacsoportot állított fel a fővárosi önkormányzat azért, hogy kevesebb hajléktalan ember legyen a forgalmas, fővárosi aluljárókban - informál az ATV.hu. A főpolgármesternek a problémák eltakarása tett erőfeszítéseihez jó segítség a szabálysértési törvény. Amely szerint - emlékszünk - életvitelszerűen tartózkodni a köztereken, az szabálytalan. A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek szerint természetesen elfedés helyett, megoldások kellenének.
A parlament 2011-ben hozott törvényt arról, hogy büntetni rendelik a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, amit az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenített. 2013-ban a főváros és a kerületek azonban kijelölték azokat a területeket, ahol érvényt szereztek a tilalomnak. Tiltott terület lett 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzet. Ezek között vannak egyebek mellett a metróaluljárók.
Fotó: Tóth Gergő
Megpróbálunk a hajléktalan-probléma kezelésének egy olyan módját letenni az asztalra, amik biztosítják a szociális és humanitárius követelmények kielégítését, de egyben azt is, hogy a város funkcionális pontjai, első sorban a százezrek által használt aluljárók, azok a funkciójuknak megfelelő állapotba kerüljenek – ezzel indokolta Tarlós István a munkacsoport felállítását, amely rendőrökből és közterület-felügyelőkből áll, de részt vesz a munkában az alapjogi biztos és a Máltai Szeretetszolgálat is. A Város Mindenkié csoport alapítója szerint elsősorban azt kellene belátni, hogy a hajléktalanság nem rendészeti, hanem szociális probléma. Arról nem is beszélve, hogy itt van a szigorodó kilakoltatási helyzet, amit szintén szociális eszközökkel kellene kezelni.
2017. november 15-től életbe lépett a kilakoltatási moratórium, A Város Mindenkiét mégis hetente többen keresik meg amiatt, hogy elvesztették a lakhatásukat, szállásukat, vagy ez fenyegeti őket. Bár teljesen önkéntes alapon működő érdekvédelmi csoportként kevés eszköz áll a rendelkezésünkre, mindenkinek megpróbálunk tanáccsal vagy egyéb módon segíteni.
Írja a A Város Mindenkié, a hajléktalanok segítsére létrejött szervezet a honlapján, ahol "Kilakoltatás naplók" sorozatot is indítottak, hogy láthatóvá váljon az a küzdelem, amit kiszolgáltatott emberek nap mint nap folytatnak a méltóságteljes életért.
Vissza az adatokhoz:
Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált. A KSH adatai többé kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.
Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója elmondta, országos szinten jelenleg a 80 százalékot is meghaladja az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága, de vannak olyan régiók, ahol teltházas éjszakák is előfordulnak. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy 10 ezren vettek részt. Vagyis legalább ennyien biztos, hogy vannak, mintegy harmaduk életvitelszerűen az utcán "lakik."
Az is igaz, hogy - és ez újabb megoldásokra kellene hogy sarkallja mások mellett a főpolgármestert - a kihűléses halálesetek jelentős része nem az utcán történik, sok áldozat saját, rosszul- vagy sehogysem fűtött otthonában hűlt ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése. Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul.
