Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált. A KSH adatai többé kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), a Belügyminisztériumot és az Országos Rendőr-főkapitányságot, de kérdéseinkre csak az Emmi válaszolt. "Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem rendelkezik adatokkal a kihűlés következtében bekövetkező halálesetekről" - olvasható szűkszavú tájékoztatásukban. Bár erre nem kérdeztünk rá, hozzátették: az Országos Mentőszolgálat a halál okát nem állapítja meg a helyszínen, ezt később szakértői vizsgálat tisztázhatja. Arra a kérdésünkre, figyelembe veszik-e az MSZF jelentéseit, nem kaptunk választ.
Az viszont tény, hogy az éjjeli menedékhelyek látogatottsága a téli hónapokban jelentősen megnövekszik. Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója szerint országos szinten a 80 százalékot is meghaladja a kihasználtság, de vannak olyan régiók, ahol teltházas éjszakák is előfordulnak. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy 10 ezren vettek részt. - Tehát legalább ennyien biztos, hogy vannak. Körülbelül egyharmaduk lakik életvitelszerűen az utcán - mondta Aknai.
"A téli krízis időszakban átlagosan 70-80 százalékban veszik igénybe a hajléktalan személyek az éjjeli menedékhelyeket Budapesten" - közölte megkeresésünkre a Fővárosi Önkormányzat. Mint írták, Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat, alapítványok, egyházak, egyesületek fenntartásában 34 éjjeli menedékhely működik összesen 2308 férőhelyen. A diszpécserszolgálat november 1-től április utolsó napjáig minden nap reggel 8-tól hajnali 2 óráig fogadja a bejelentéseket a 06-1-338-4186-os telefonszámon, segítve a lakosság, a különböző hatóságok, szervezetek és az intézmények munkáját.
Részben ennek a szervezőmunkának a hatása, hogy a kihűléses halálesetek nagyobbik része nem az utcán történik. Mint arra az MSZF is valamennyi közleményében felhívja a figyelmet, az áldozatok jelentős része saját, rosszul fűtött otthonában hűlt ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat. A legaggasztóbb helyzetben a szegény háztartások voltak: a szegénységi küszöb alatt élő emberek több mint egyötödénél (22,7 százalék) jelentett gondot otthonuk fűtése.
- A statisztikákból jól látszik, hogy az évi több mint 200 áldozat kétharmada fűtetlen lakásokban hal meg - állítja a Habitat for Humanity Magyarország szóvivője. Farkas Boglárka elmondta: a legveszélyeztetettebbek az 50-59 évesek és a 80 év felettiek, a halálesetek negyede az ő körükből kerül ki. - Az időskorúak esetében a jövedelmi szegénység és a magány mellé további kockázati tényezőként rossz fizikai állapot, és betegség társul - tette hozzá.
FŐHAJTÁS - Az idei tél 81 áldozatára és korábban kihűlt társaikra emlékezve gyújtottak gyertyát hétfő este a Kossuth téren a Magyar Szociális Fórum és a Minden Ember Számít Egyesület aktivistái FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Arról, hogy mit tesz ez ellen a kormány, legutóbb Sneider Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője érdeklődött a parlamentben. Kérdésére Pintér Sándor belügyminiszter a következő választ adta: bevezették az úgynevezett "vörös kódot", amit kritikus időjárási helyzetben adnak ki, és ezzel arra kötelezik a bentlakásos szociális intézményeket is, hogy éjjeli menedékhelyet nyújtsanak azoknak, akik nem kapnak más módon segítséget. Továbbá a 2011-ben elindított szociális tüzelőanyag program keretében több százezer rászoruló családnak nyújtanak támogatást, 2017-ben összesen négymilliárd forintot különítettek el erre a célra. Ez egymilliárddal több a 2016-os összegnél, akkor összesen 184 949 háztartás jutott egy-másfél havi tüzelőanyaghoz.
Azt a Habitat sem vitatja, hogy a szociális tüzelőanyag program jelentős intézkedéssé nőtte ki magát, ám - mint arra legutóbbi, tavaly októberben megjelent országjelentésükben is felhívták a figyelmet -, a támogatás települések közötti elosztása nem rászorultsági szempontok, hanem a közmunkaprogramban átlagosan foglalkoztatottak létszáma, és a településen élő 80 év feletti idősek száma alapján történik, miközben figyelmen kívül hagy olyan, a támogatási igény szempontjából alapvető tényezőket, mint a fával vagy szénnel fűtő háztartások száma.
Hozzátették: noha leginkább a szegény családoknak vannak fűtési nehézségeik, a szegénység és energiaszegénység csak részben összefüggő fogalmak, mivel számos jövedelmi szempontból nem szegénynek tekinthető háztartás is küzd ilyen problémával. Egész pontosan a szegénységi küszöb felett élők 6,8 százaléka. Ez is legalább 580 ezer embert jelent.
