Elutasította az amerikai elnök a rasszizmus vádját, ami azután érte, hogy egy fehér házi megbeszélésen „pöcegödör országoknak” nevezte a Haitiról, Salvadorból, illetve afrikai országokból érkező bevándorlók hazáját.
„Én vagyok a legkevésbé rasszista ember, akivel önök valaha is interjút készíthettek" – válaszolta Donald Trump a floridai West Palm Beachen az őt körülvevő és erről kérdező riportereknek.
Az, hogy pontosan milyen szavakat használt vagy nem használt az elnök a fehérekétől eltérő bőrszínű bevándorlókkal kapcsolatban, azért is keltett különösen nagy figyelmet, mert a Fehér Ház és a törvényhozás között ezekben a hetekben intenzív eszmecsere folyik arról, mi legyen az amerikai közéletben gyakran „álmodozókként” emlegetett társadalmi csoporttal.
Arról a mintegy 800 ezer, zömmel közép- és dél-amerikai, illetve karibi származású fiatalról van szó, akiket szüleik gyermekkorukban illegálisan hoztak be az Egyesült Államokba, vagy legálisan érkeztek ugyan, de a tartózkodási idő letelte után jogellenesen ott maradtak. Éveken át jártak amerikai iskolába, közülük sokan most főiskolás korúak, és abban reménykednek, hogy valóra válhat számukra az „amerikai álom”.
Elvben ki kellene őket toloncolni, de az előző elnök, Barack Obama 2015-ben úgy rendelkezett, hogy rendes munkavégzés, illetve tanulás mellett, feddhetetlen életvitel esetén újra és újra haladékot kapnak. Az elnök önmagában nem minősíthette át teljesen jogszerűvé az amerikai tartózkodásukat, de most Trump igazságügyi minisztere ezt a halasztást adó elnöki rendeletet is hatáskör túllépésének tartja. Erről egyfelől egyedi ügyekben bíróságokon jogvita folyik, másfelől az elnök márciusig vár lehetőleg kétpárti megállapodást a kongresszusban a kérdés politikai megoldására.
Donald Trump többször jelezte: szívesen tenné alku tárgyává az „álmodozók” ügyét, ha a törvényhozás megszavazná a mexikói határra az illegális bevándorlók feltartóztatását szolgáló, általa beígért fal felhúzásának gigantikus költségeit.