Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását követeli a Jobbik, az LMP és az MSZP, miután Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár szíves közléséből (interjú a Times of Malta című lapban) kiderült: 1300 menekültet fogadott be Magyarország. Hogy ez miként történt, azt senki nem tudja, „mert biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra a döntést.”
„Elfogadhatatlan, hogy miközben a kormány szavakban ádáz küzdelmet folytat a menedékkérők európai szintű elosztásával szemben, addig titokban, a magyar embereket megkerülve telepítettek be menekülteket”, Molnár Zsolt. A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint a menedékügyi eljárások tisztességes lefolytatása alapvető követelmény – ahogy egy átláthatóan működő, egységes és hatékony európai menekültügyi rendszer is alapvető nemzeti érdek. „Azonban” – figyelmeztetett Molnár – „titkos kormányzati betelepítési programoknak épp úgy nincs helye, mint a fideszes haverokat gazdagító letelepedési kötvényprogramnak” – magyar embereknek joguk van tudni, kik és milyen jogon telepednek le hazánkba.
Koptok vagy nem koptok
A Népszava megpróbálta kideríteni, hogy a most említett 1300 befogadott nem azonos-e azokkal a kopt családokkal, amelyekről Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter állította, hogy „Magyarország 2013–2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból – a nyilvánosság kizárásával, a magyar állampolgárság megadásával”. (Akkor erre a külügy is ráerősített.) Csakhogy az ezer kopt család – senki se látta őket Magyarországon – 2015-ben kapott menedéket, Altusz viszont 2017-es adatot említett. Az ellenzék mindezt úgy kommentálta: a kormány maga hajtja végre a Soros-tervet. Szijjártó Péter nem tagadott, legfeljebb azt bizonygatta, hogy szó sincs soros-tervről, ugyanis a kormány nem azokat a menekülteket fogadta be, akiket Brüsszel tukmált volna Magyarországra. „A genfi jogszabályok alapján menekültnek, oltalmazottnak minősülő személyeknek semmi közük az Európai Unió kötelező betelepítési kvótája alapján idehozni szándékozott illegális bevándorlókhoz”, érvelt a külgazdasági és külügyminiszter. Orbán Viktor nem szólalt meg az 1300 menekült dolgában.
Zaid Naffa (Forrás: Jordán konzulátus)
Ahogy a Naffa-ügyben is hallgat, egy szót sem mond arról, miképp lobbizhatott a külügy, illetve helyettese egy olyan család tagjainak állampolgársága érdekében, amelynek egyik tagja megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ugyanis maga Semjén Zsolt járt közben a Naffa-fivérek honosítása érdekében – miután a külügy őt kérte meg. Az ügyet felderítő Demeter Márta LMP-s képviselő a Magyar Nemzetnek mondta el, hogy a honosítási kérelmet Áder János köztársasági elnöknek. felterjesztő Semjén „messzemenően” támogatta azt, hogy a Naffa-fivérek „méltányosságból, államérdekre való tekintettel” magyar állampolgárságot kapjanak.
Borították a rutint
Csakhogy egyikük, Zaid (a fivérekről lásd keretes írásunkat) Jordánia tiszteletbeli magyarországi konzulja kétszer is elbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és nem kapott végül magyar állampolgárságot. Ráadásul Zaid átvilágítását a Terrorelhárítási Központ végezte. Hogy miért, arra nincs válasz, ugyanis a nemzetbiztonsági ellenőrzés az Alkotmányvédő Hivatal kompetenciája. Szakértőnk szerint viszonylag ritka, amikor a TEK „világít át” valakit – leginkább olyan esetekben alkalmazzák, amikor tisztázatlan szálakat kell ellenőrizni. A szaúdi milliárdos Ghaith Pharaon ellen kiadott nemzetközi körözés viszont indokolhatta a rutintól való eltérést. Emlékeztetőül: Zaid Naffa szervezte meg Orbán Viktor és Pharaon közös, 2014-es vacsoráját. A szaúdi milliárdos halála után derült ki, hogy Pharaonnak szintén Zaid intézte a vízumot, mindketten ezután folyamodtak magyar állampolgárságért. Orbán a több mint harminc éve Budapesten élő Naffa lakásán találkozott végül Pharaonnal (megoldatlan rejtély, hogy a palesztin származású, jordániai keresztény üzletembernek miért kellett 2014-ig várnia az állampolgársági kérvénnyel).
Ghaith Pharaon - Fotó: Népszava
Az viszont biztosnak látszik, hogy Naffáék jó kapcsolatot ápoltak a magyar vezetőkkel. A négy testvér (három fiú mellett egy lány is) a nyolcvanas években állami ösztöndíjjal érkezett Magyarországra. A család a rendszerváltás után kezdett üzletelni, a használt autótól az aranyon át a vendéglátás és az utazási iroda is a profiljukba tartozott. Zaid a „keleti nyitás” meghirdetése után lett Szijjártó Péter tanácsadója, a leendő miniszter gyakori vacsoravendég volt a konzulátusnak is helyet adó Béla király úti luxusvillában, Naffáék rezidenciáján. Amikor Orbán Viktor 2012 nyarán felavatta a Ferenciek terén a Buddha Bar Hotel luxusszállodát, Zaid és Oszama is jelen volt. Amikor pedig 2014 augusztusában Zaid Naffa díszvacsorát adott a Béla király úton, az arab országok nagykövetei mellett ott volt a vendégek sorában Navracsics Tibor (Szijjártó elődje) és Erdő Péter bíboros is. Az akabai tiszteletbeli konzulnak, Tariknak március 15-én Kövér László házelnök személyesen adta át a megbízólevelet. Akkor már a külügy Naffáéktól bérelte Ammanban (dollárért) a magyar nagykövetségnek otthont adó épületet.
Tágra tárt ország
– A biztonsági kockázatot jelentő Naffák és Orbánék egyetlen csettintésére a magyar állami intézményrendszer tágra nyitja az ország kapuit bármilyen sötét múltú szereplő előtt – nyilatkozta az iratbetekintésre berendezkedett Demeter Márta, aki úgy vélte, „nemcsak aggasztó, de mérhetetlen arcátlanság” nemzetpolitikával indokolni azt, hogy Semjén Zsolt még az államigazgatási eljárásba is beavatkozott az állampolgárságért. A képviselő szerint Orbán Viktor és kormánya a nemzetközi szervezett bűnözés partnerévé vált, ám áprilisban az emberek a szavazatukkal el tudják érni: ne menekülhessenek meg a jogos büntetés elől az Orbán-rezsim szereplői.
