„Azonnal hozzák nyilvánosságra a Tiborcz-ügyben készült OLAF-jelentést!” – szólította fel a magyar kormányt Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány korábban más ügyekben elengedhetetlennek tartotta az OLAF-jelentések közreadását, a brüsszeli hivatal pedig ehhez az adatok védelme és az alapjogok betartása mellett rendre hozzá is járult. Jelen esetben sincs tehát akadálya a dokumentum mielőbbi nyilvánosságra hozatalának – írta közleményében a képviselő.
Mint arról már írtunk, az unió csalás elleni hivatala súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Innovatív Zrt. által 2011- 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban. A cég éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott. Az OLAF – amellett, hogy vizsgálata eredményeit elküldte a magyar vádhatóságnak – meg nem erősített sajtóhírek szerint azt ajánlja az uniós testület regionális főigazgatóságának, hogy követelje vissza a beruházásra adott 40 millió eurót, azaz nagyjából 12 milliárd forintot.
A pénzügyi szankció kiszabásáról az Európai Bizottság főigazgatósága dönt, de csak azután, hogy lezárta a saját vizsgálatát, és egyeztetett a magyar kormánnyal. Nincs megszabva, hogy mennyi idő alatt kell határoznia. A pénzbüntetés nagysága a szabálytalanság súlyosságától és az uniós költségvetésre gyakorolt hatásától függ. Brüsszel ennek függvényében általában a kiadások 5, 10, 25 és 100 százalékos megtérítését irányozza elő.
A kiadások teljes visszakövetelése alkalmazható a legsúlyosabb esetekben, amikor a szabálytalanság bizonyos ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket előnyben részesít, vagy a szabálytalanság illetékes bírósági vagy közigazgatási szerv által megállapított csaláshoz kapcsolódik. Ugyancsak 100 százalékos visszatérítés járhat Brüsszelnek, ha a vizsgálat összeférhetetlenséget állapít meg.
Az EU szabályai szerint azonban az így elveszített pénzt más projektekre még fel lehet használni, hacsak az EB másként nem dönt. Különösen súlyos pénzügyi visszaélés esetén Brüsszel megteheti, hogy a büntetésül kiszabott összeget egyáltalán nem teszi hozzáférhetővé az érintett ország számára.