Az elmúlt hónapban lelassult az infláció növekedésének üteme, még ha a boltokban másképp is érzik az emberek. A KSH tegnap közölt adatai szerint decemberben 2,1 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő pénzromlás üteme, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. (Novemberben még 2,5 százalékos inflációt mértek.) A fogyasztóiár-index ezt figyelembe véve 2017-ben átlagosan 2,4 százalékkal növekedett. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ezért úgy véli, hogy az idei év elején – az adólépések miatt – 2 százalék alatt lehet a mutató, majd jöhet az év végéig vagy azon túl is tartó gyorsulás.
A decemberi kedvezőnek mondható számok annak tudhatók be, hogy egy esztendővel korábban magasak voltak az üzemanyagárak, míg az elmúlt hónapban 1,2 százalékkal mérséklődtek. A szakember azt is elmondta, hogy a hatósági árak, a változékony energia- és élelmiszerárak nélkül számított, a tényleges inflációs folyamatokat reálisabban bemutató úgynevezett maginfláció decemberben 2,6 százalékos volt. Feltűnő, hogy az árak még mindig nem tükrözik a 2016–2017-ben folyamatosan növekvő bérköltségek hatását. Németh Dávid erről a Népszavának úgy vélekedett, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezhet: abban az esetben, amikor a bérinfláció olyan mértékű lesz, hogy a termelők és szolgáltatók már nem kívánják elviselni, árat emelnek.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 3,5 százalékkal növekedtek, a szeszes italok és a dohányáruk pedig átlagosan 6,8 százalékkal, ugyanakkor a ruházati termékek alig észrevehetően, a tartós fogyasztási cikkekért pedig kismértékben még kevesebbet is kellett fizetni – legalábbis a KSH fogyasztói kosara szerint. Decemberben csak az év végi akciók miatt torpant meg az élelmiszerárak emelkedése, januárban viszont mindent bepótoltak az áruházak. A Privátbankár arról ír, hogy közel 7 éve, 2011 májusa óta nem mértek akkora éves áremelkedést felméréseik során, mint idei első árkosárkörképükben – ebben az is benne van, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentések már nem torzítják tovább a statisztikát.
A portál 11 esztendeje 30 élelmiszerből álló saját kosarat állított össze, s rendszeres felméréseiket a három legnagyobb, magyarországi áruházláncnál végzik. Sommás megállapításuk szerint: ismét történelmi csúcsra ért a nagybevásárlás ára. Míg novemberben kiugróan magas áremelkedést mértek a hipermarketekben, ezt decemberben komolyabb árcsökkenés követte, vélhetően a sok akció miatt. A januári – 12 hónapra visszatekintő – kiugróan magas áremelkedés oka az is, hogy a tavaly év eleji áfacsökkentések (baromfihús, tojás, tej) hatása most fut ki. Mindezt figyelembe véve a Privátbankár kosara decemberhez képest átlagosan 5,4, tavaly januárhoz képest pedig 11,4 százalékkal magasabb árat mutatott, mint egy esztendeje – ugyanazon árucikkeknél.
Ami a kellemesebb: az előző hónaphoz képest egyes felvágottaknál 10 százalékot meghaladó árcsökkenést tapasztaltak. Egy év alatt – és ez lehet, hogy sokak számára meglepő – a krumpli több mint negyedével, a cukor pedig 16 százalékkal lett olcsóbb. Az alapvető árucikkek közül ugyanakkor decemberhez képest a liszt ára ugrott a legnagyobbat, bő 30 százalékot, de 10 százalékot meghaladóan drágult a banán, a kávé, a tészta, a májas és egyes tömény szeszes italok.
Tavaly januárhoz képest egyébként – mint azt mindenki tapasztalhatta – a tojás drágult a legnagyobbat, most már 77 százaléknál jár az áremelkedés. Nagymértékben, 55 százalékkal drágult egy év alatt az alma, közel ennyivel a liszt is, harmadával az UHT tej, 20 százalékot meghaladó mértékben a csirkemell. (Tavaly jelentős áfacsökkentés volt a baromfihúsoknál.) Legalább 10 százalékos áremelést mértek a teánál, a gyümölcsjoghurtnál és az ásványvíznél.
Idén az üzletláncok reklámjaiban kiemelt helyen szerepel, hogy 27 százalékról 5 százalékra csökkent a Magyarországon leginkább az ünnepek alatt fogyasztott hal, illetve a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékei és a belsőségek áfája. Látva az egyéb, korábban áfacsökkentésen átesett termékek éves árváltozását, érdemes lesz a fogyasztásra ösztönző reklámok hatásának múltával ismét feljegyezni az árakat.