A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szervezésében tiltakozó köztisztviselők negyedszer próbálják meggyőzni a kormányt, hogy a 10 éve elmaradó fizetésemelés miatt lassan működésképtelenek lesznek a kisebb települések polgármesteri hivatalai, tehát lépni kell. A szakszervezetet vezető Boros Péterné szerint a 17 ezer önkormányzati köztisztviselő majdnem 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz, és a kör a következő hónapokban tovább bővül, ha nem kapnak érdemi választ.
Azt, hogy fogy a türelem, az is jelzi, hogy a korábbi akciók idején sosem kaptak annyi támogató, szolidaritási nyilatkozatot, mint most. Az MSZP, az LMP és a Jobbik mellett tucatnyi társszakszervezet és szakmai szervezet is kiállt a hivatali munkát végzők követelései mellett. A hét magyarországi önkormányzati érdekszövetség tavaly nyáron együtt állt ki a hivatali alkalmazottak mellett, de a decemberben tartott minisztériumi sztrájktárgyalásra a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ)már nem ment el.
A szervezet elnöke, a fideszes Szita Károly saját javaslatot ígért a bérkérdés megoldására, helyette azonban inkább konferenciát szervezett „Polgármesteri összefogás a bevándorlásszervező irodákkal szemben” címen. A migránsellenes összefogást sürgető rendezvényt épp péntekre, a sztrájk kezdő napjára időzítette, s a tanácskozásra nemcsak a nagyvárosok vezetői kaptak meghívót, hanem valamennyi polgármester. A rendezvényen nem esett szó a bérekről, így arról sem, hogy a köztisztviselők a jelenlegi 38 650 forintos illetményalap 60 ezer forintra emelését követelik.
Boros Péterné kiemelte, akciójuk nem politikai, hanem kifejezetten gazdasági célú, amivel visszautasította Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető vádját. A szervezők a sztrájkhoz csatlakozó hivatalokra bízták, hogy mindkét januári napon 8 órában, vagy annál rövidebb ideig szüneteltetik a munkát és ez a rugalmas megközelítés marad akkor is, ha a kormány nem áll velük szóba és így februárban 3 napos, márciusban pedig már 4 napos munkabeszüntetésre kényszerülnek.
A Péccsel szomszédos Kozármislenyben nem okozott gondot, hogy reggel nem fogadtak ügyfeleket a polgármesteri hivatalban. A helybéliek egy hete tudták, hogy sztrájk lesz ezen a napon, s ezért senki sem kereste fel a hivatalt. A 6 ezer lelkes város hivatalának mind a 17 köztisztviselője leállt a munkával, igaz, csak 8 és 10 óra között. Hétfőn is csak kétórás lesz a sztrájk, amit Sziklai Éva, a helyi alapszervezet titkára azzal indokolt, hogy sok a munkájuk, ha pedig hosszabban leállnának, magukkal tolnának ki. A mislenyi köztisztviselők tavaly is sztrájkoltak, akkor 8 órás volt a munkabeszüntetés, és azon filmnézéssel, közös főzéssel és beszélgetéssel múlatták el az időt. Most, erre a rövid időre nem találtak ki kollektív programot.
A kozármislenyi hivatal alkalmazottaitól megtudtuk, hogy náluk egy középiskolai végzettségű köztisztviselő 7-8 év gyakorlat után 140 ezer forintos fizetést vesz kézhez, a diplomás kezdők nettó bére 170, nyugdíj előtt állóké 240 ezer. Gyakori, hogy az a pénz, amit az állam utal az önkormányzat köztisztviselői számára, nem fedezi az érintettek törvény által előírt minimálbérét sem, ezért a város saját forrásaiból egészíti ki a bért. A szociális előadóként dolgozó Sziklai Éva arról nem tud, hogy kollégái anyagi gondjaik miatt segélyt kértek volna, a jövedelmük a szűkös megélhetésre elegendő, arra viszont, hogy kulturális programokra áldozzanak, vagy nyaraljanak – ha párjuk nem keres náluk lényegesen jobban – többnyire nem telik a családnak.
Tíz kilométerrel odébb, a pécsi polgármesteri hivatalban nem sztrájkoltak a köztisztviselők. Volt, aki úgy tudta, hogy a kormánypárti városvezetés rossz néven vette volna a munkabeszüntetést. Az általunk megkérdezett alkalmazottak alaptalan feltételezésnek mondták ezt, s úgy fogalmaztak, hogy a pécsi önkormányzat évek óta igyekszik normális szinten tartani bérüket, és saját erőből pótolja azt, amit a központi büdzsé elmulaszt. Ez – persze – sokba kerül a városnak, s ennek is szerepe lehet abban, hogy Pécs az önkormányzati konszolidáció után újra – mint arról már írtunk – 7,5 milliárdos adósságot halmozott fel.
