Amint megírtuk, január elején megérkezett az Európai Unió Bíróságára az a kereset, amit az Európai Bizottság nyújtott be Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország ellen a menedékkérők EU-n belüli ideiglenes áthelyezéséről szóló jogszabály végre nem hajtása miatt.
A brüsszeli testület december 7-ikén döntött úgy, hogy a luxemburgi székhelyű bíróság elé idézi a három tagállamot, mert megítélése szerint nem adtak kielégítő válaszokat a kérdéseire a fél évvel korábban indított kötelezettségszegési eljárásban.
Az uniós országokat jogszabály, úgynevezett tanácsi határozat kötelezi arra, hogy központilag meghatározott kvóta alapján átvegyenek nemzetközi védelemre szoruló személyeket Görögországból és Olaszországból. Magyarország a 2015. szeptemberében meghozott döntés óta egyetlen menedékkérőt sem fogadott, Lengyelország 2015. decemberében, Csehország pedig 2016. augusztusában állította le a betelepítéseket. Az összes többi tagállam végrehajtott áthelyezéseket, még ha nem is a Brüsszel által meghatározott számban. A két évre szóló program tavaly szeptemberben ugyan véget ért, de az Európai Bizottság mindaddig érvényben lévőnek tekinti, amíg a két frontországban vannak befogadásra váró menedékkérők.
Mint ismeretes, Magyarország és Szlovákia korábban megtámadta a szükséghelyzeti áthelyezésekről szóló tanácsi határozatot az EU bíróságán, mert véleményük szerint a belügyminiszterekből álló tanácsnak nem volt joga kötelező kvótákat kiszabni a tagállamokra. Keresetüket azonban tavaly szeptemberben elutasította a bírói testület, és megállapította, hogy a döntés jogszerű volt és érvényes.
Mivel az Európai Bizottság a kereset benyújtásakor nem kért gyorsított eljárást, az ítélet leghamarabb a jövő tavasszal születhet meg. Lehóczki Balázs, az EU Bíróság magyar sajtóreferense lapunknak azt mondta, hogy a határidők lerövidítéséről akár a bírák is dönthetnek, ha sürgősnek ítélik az ügy lezárását. A bírósági eljárás pénzbüntetéssel is végződhet, ha a három országot elmarasztalja a luxembourgi testület.