A kispestiek kedvéért a másodosztályú Szeged 2011-Grosics Akadémia együttesét elhagyó szakember a peres ügyéről nem beszélt, azt viszont elmondta, hogy bizony a hazai játékosoknak idő kell ahhoz, hogy átvegyék a felnőtt futball ritmusát.
- Mondhatjuk, hogy hazatért?
- Kicsit valóban olyan érzés, mintha hazatértem volna. Itt nevelkedtem, Kispesten lettem utánpótlás és élvonalbeli játékos és igen, később két időszakban is dolgoztam itt edzőként, a közös munka során pedig elértük azokat a célokat, amiket kitűztek elénk: megnyertük a kupát, kijutottunk a nemzetközi porondra. Ma is több olyan ember itt van a klubnál, akikkel korábban is együtt dolgoztunk, a csapatban pedig több olyan labdarúgó található, aki akkor került ide, amikor én voltam az edző.
- Decemberben viszonylag váratlanul írt alá, így munkával töltötte az ünnepi időszakot is?
- Nagyrészt munkával töltöttem az utóbbi heteket, Nagy Lacival, a klub menedzserével sokat beszéltünk például az igazolásokról, beszélgettünk a kiszemelt labdarúgókkal is, valamint visszanéztem azokat a mérkőzéseket, melyeket Marco Rossival, majd később Erik van der Meer irányítása alatt játszott az együttes. Bízom benne, hogy sikerül megtalálni az elemző-kollégákkal, hogy miben kell többet nyújtanunk ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk a folytatásban.
- Volt klubja, a Szeged 2011-Grosics Akadémia karácsony után feljelentette önt a munkaügyi bíróságon és a futballszövetségnél is, mondván, hogy jogszabályellenesen mondta fel a megállapodását. Azóta tudták rendezni ezt a nézeteltérést?
- Ha nem haragszik, erről most nem szeretnék beszélni, nem tart ott az ügy. Annyit hozzátennék: nem sértettem jogszabályt.
- Az ősszel hullámzó teljesítményt nyújtott a Honvéd, a videofelvételek megtekintése után miben látja ennek az okát?
- Feltűnt, hogy egy-egy mérkőzést leszámítva mindig más felállásban játszott a csapat. Azokon a mérkőzéseken, amikor azt a taktikát alkalmazták, amelyet Rossi idejében, eredményesek tudtak lenni, aztán valamiért váltottak, s a következő mérkőzések nem úgy sikerültek, ahogyan kellett volna. Rossival két éven keresztül építették azt a taktikát, ami eredményre vezetett, szerintem a játékosokban ez rögzült, ám bízom benne, hogy azért mi tudunk kicsit változtatni ezen. Nagyon sok gólt kapott a csapat az utóbbi fél szezonban – annyit, amennyit Rossival egy teljes idény alatt. A védekezésünket mindenképpen stabilizálnunk kell.
- A Honvéd labdarúgói egy éven belül a harmadik edzőjüket üdvözölhették az ön személyében, miként fogadták az öltözőben?
- Túl vagyunk több egyéni beszélgetésen, egyenként leültem beszélgetni a labdarúgókkal, akivel még nem sikerült, ezután fogok. Úgy érzem, megfelelő fogadtatásban volt részem, ennek oka lehet akár az is, hogy sokakkal már dolgoztunk együtt korábban.
- Holland elődjét nehezen fogadták el a szurkolók, akik tüntetőleg gyakran skandálták Marco Rossi nevét. Nyilván önnek már van egyfajta előélete a klubnál, mégis, milyen fogadtatásra számít?
- Marco után visszajönni biztosan nagyon nehéz lett volna, hiszen ő volt az az edző, aki hosszú évtizedek után nyert bajnokságot a csapattal. A jelenlegi azonban már egy másik időszak. Biztosan az eredményektől is függ majd, hogy miként fogadnak, bár amikor másodszor itt voltam, jó volt a kapcsolatom a szurkolókkal. Bízom benne, hogy most is ugyanígy lesz, mi mindent megteszünk majd azért, hogy minél eredményesebbek legyünk.
- Ön szerint a Honvéd tavaszi győzelme nagyobb „csoda” vagy az, ha önnel esetleg megvédi a címét a csapat?
- Komoly munka eredményeképpen ért fel a csúcsra tavasszal a Honvéd, én pedig abban bízom, hogy a következő félévben elvégzett munkának is meglesz az eredménye.
- A klubtulajdonos a klub akadémiájáról érkező fiatalok beépítésével képzeli el a jövőt. Mennyire kényszer ez, ön is ezt az irányt fogja követni?
- Kényszer nincsen, nálunk cél van. Ami nem más, minthogy minél több fiatal labdarúgó bekerüljön a csapatba, ám azt látni kell – és erről már beszélgettünk Hemingway úrral is –, hogy azoknak a játékosoknak is szüksége volt 2-3 évre az ifista-időszak után, akik mostanra alapemberré nőtték ki magukat a régi akadémisták közül. Azt sajnos látni kell, hogy Magyarországon a fiatal játékosok később érők, mint a nyugati kollégáik, ezért nekik időre van szükségük ahhoz, hogy élvonalbeli csapatokban is meghatározó csapattagok legyenek. A célunk ettől függetlenül változatlan: a lehetőségekhez mérten minél több tehetségnek szeretnénk lehetőséget adni.
- A "hivatalos" cél a nemzetközi szereplés kivívása, ám érdekelne: Supka Attila milyen elvárásokkal lát harmadszor is munkához a Honvédnál?
- Úgy kell hozzáállni ehhez a félévhez, hogy a lehető legtöbbet szeretnénk kihozni belőle, aztán meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Az első tréning alapján az a tapasztalatom, hogy a játékosok partnerek a munkában, ha ez így marad, szerintem megint szép tavasz elé nézhet a Honvéd.
