Németország;SPD;koalíciós tárgyalások;Martin Schulz;

Fotó: AFP/John Macdougall

- Dühösek az SPD-nél

Jelentkeztek az első konfliktusok a német koalíciós egyeztetések során. Martin Schulz igyekezett elsimítani a vitákat.

Holnap kell lezárni a német koalíciós egyeztetéseket, amelyen eldől, képes-e a közös kormányzásra a CDU/CSU és az SPD. Ám már a megbeszélések második napján ellentétek merültek fel az uniópártok és a kereszténydemokraták között. A dpa hírügynökség értesülései szerint jelentős konfliktus bontakozott ki az adópolitikát illetően. A bajor CSU ugyanis elutasítja az SPD azon követelését, amely szerint a legjobban keresők adókulcsát fokozatosan emeljék fel 42-ről 45 százalékra. Az SPD elképzelései szerint a magasabb bérek megadóztatásból származó összegeket szociális célokra fordíthatnák. A párt némi kompromisszumra is hajlandó volt a kérdésben, mert – mint a Süddeutsche Zeitung tegnapi számában írta – belement abba, hogy a legmagasabb jövedelmet ne évi 55 ezer, hanem 60 ezer euróban állapítsák meg. Olyan vélemények is akadtak ugyanakkor, amelyek szerint az 5000 euróval való emelés nem jelent nagy változást, mert a középrétegek kiadásai emelkednek a növekvő lakhatási összegek miatt.

Viták alakultak ki egy másik kérdésben is. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnök világgá kürtölte, hogy a CDU, a CSU és az SPD egyezségre jutott energiapolitikai kérdésekben. S a témával foglalkozó munkacsoport le is zárta ezt a kérdést. Egyezségre jutottak arról, hogy 2020-ra feladják a korábban meghatározott klímacélokat, mert ezek a jelenlegi helyzetben nem teljesíthetőek. Ezért csak 2030-ra kívánják az 1990-es szintre csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátás mértékét.

Azzal azonban, hogy ez kitudódott, nagyon kínos helyzetbe került az SPD, hiszen kivívta a környezetvédők haragját. A Zöldek politikusa, Robert Habeck azzal vádolta a szociáldemokratákat, hogy elhanyagolják a környezetvédelem kérdését.

Az SPD meglehetősen rossz néven vette Laschet megnyilatkozását. A pártok ugyanis eleve megállapodtak abban, hogy az egyeztetések lezárásáig nem adnak ki információkat a sajtónak. Andrea Nahles, az SPD frakcióvezetője láthatóan feldúltan érkezett meg a tárgyalások helyszínére, pártja berlini főhadiszállására. A szociáldemokraták egyik szóvivője pedig még hétfőn este dühösen jegyezte meg: semmiféle megegyezésről nincs szó. „Az SPD-nél meg vagyunk döbbenve azon, hogy egy olyan profi tárgyaló, mint Armin Laschet, nem tartja magát a szabályokhoz” - tette hozzá.

Később Martin Schulz SPD-elnök próbálta csökkenteni a feszültséget. A tegnapi megbeszélések előtt úgy foglalt állást, „abból indulok ki, hogy mindannyiunk érdeke a konstruktív együttműködés”. Hozzátette, derűlátóan tekint a keddi megbeszélések elébe. Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője pedig kifejtette, ő úgy tapasztalta, hogy eddig célorientáltan tárgyaltak egymással.

Joachim Hermann (CSU) bajor belügyminiszter sem vett tudomást az SPD kifogásairól. Szerinte kifejezetten jól haladnak. Hozzátette, valós esélyt lát a megegyezésre, de ki kell várni a csütörtök estét. Úgy vélte, a tárgyalások légköre „igen konstruktív”. Bizonyos akadályokat azonban még el kell takarítani a megállapodás útjából. Részletekbe nem bocsátkozott.

Mint a berlini Tagesspiegel írta, az SPD-ben Sigmar Gabriel külügyminiszter készíti elő a koalíciós egyeztetések utáni tárgyalásokat. (Először a pártok csak arról tárgyalnak, képesek-e közös kormányzásra. Ha igen, s erre az SPD rendkívüli kongresszusán is igent mondanak, jöhetnek a tényleges megbeszélések a kormányprogramról.) Gabriel olyan anyagot dolgoz ki, amely lehetővé tenné, hogy az SPD nagyobb mozgástérrel rendelkezzen az új nagykoalícióban. Egyebek mellett pártja ragaszkodik ahhoz, hogy az SPD-nek a törvényjavaslatok kidolgozásában nagyobb szerepe legyen.

Az iráni rezsimé a gazdaság mintegy nyolcvan százaléka. Építési vállalatok, bankok és labdarúgó csapatok is központi tulajdonban vannak.