Egyre reménytelenebb, hogy gyorsan beállhat a budapesti forgalomba 30 új csuklós busz, amit a BKV akart megvenni az M3-as metró helyettesítésére a földalatti felújításának idejére. Információink szerint decemberre világossá vált a BKV felső vezetése számára is, hogy nem tudják átvenni a Modulo nevű csuklós buszokat a Volánbusztól, a járművek megrendelőjétől. A bonyolult megoldásban ugyanis 180 darabot rendelt ebből a típusból a Volán, az első harmincat 2,7 milliárd forintért a BKV vette volna át.
A Népszava úgy értesült, hogy a buszok nem csak hogy nem készültek el határidőre, de nagyobb baj, hogy azok műszaki tartalma nem felel meg a BKV elvárásainak, ráadásul - szakmai hírek szerint - a biztonságos közlekedést sem tudják garantálni. Információink szerint ezért a BKV egyelőre nem veszi át az elkészült néhány darabot a gyártótól, és a járművek ellenértékét sem volt hajlandó letétbe helyezni.
A csuklósokat a néhai Nabi Bus, mai nevén Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft. (IEAG) állítaná elő, ami nem keverendő össze Széles Gábor Ikarusával. Az IEAG Mészáros Csaba ügyvezetése alatt áll, többségi tulajdonosi szálai Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz érnek, a hozzá köthető csehországi bejegyzésű Lugreda A. S. nevű cég révén, de ebben Mészárosnak is van érdekeltsége. Mint a 444 megírta, Mészáros buszos cégei több alkalommal kaptak fejlesztési támogatást vagy hitelt, a Modulókra 380 milliót a Széchenyi terv keretében. Az üzletember sokszor mutatkozott Varga Mihály gazdasági miniszter társaságában is.
S hogy milyen műszaki gondok vannak a busszal? A Modulo csuklósnak létezik egy üzemképes prototípusa, ami közlekedett is a fővárosban, meg is felelne a BKV-nak, ám a Volánbusz tenderét az IEAG nem ezzel, hanem annak rövidített változatával nyerte el. A Modulo M168d járművei 75 centivel rövidebbek, mint a prototípus, és legalább 2 tonnával könnyítették meg a súlyukat is, ami már biztonságossági kérdéseket is felvet. A rövidítéssel anyagköltséget lehet megtakarítani, tehát olcsóbban lehet gyártani ezt a típust, de a BKV zsákbamacskát venne, mert a típust működés közben még nem láthatták a közlekedési cég vezetői, az egyik őszi szakmai kiállításon is csak bakokra helyezve, működő motor nélkül mutogatták.
Az ötlet tetszetős volt: a Modulót egyedi konstrukcióban gyártanák, az összeszereléshez igénybe vennék a BKV műhelyeinek kapacitását, vagyis a BKV egyszerre lenne megrendelő és alvállalkozóként megbízottja is a buszgyártási projektnek. A 30 csuklós buszt azonban az IEAG az eredeti augusztusi határidőre nem tudta leszállítani, s csak azért nem tört ki már akkor a botrány, mert egy nappal a határidő előtt a cég mentőövet kapott a kormánytól: egy, a városi buszok tűzvédelmi berendezéseivel kapcsolatos kormányrendeletnek köszönhetően 240 nap haladékhoz jutott. Április elején, a választások utáni napokban ez a határidő is lejár és információink szerint a gyártó a mai napig nem tudta dokumentumokkal igazolni, hogy a korábban beszerzett típusengedély a lebutított, megkurtított verzióra is érvényes. Így viszont a BKV nem fogja átvenni a buszokat.
Az optimális megoldás az lenne a főváros számára, ha a BKV maga szerelné össze a buszokat, így minőségi kifogása sem lehetne. Információink szerint a 30 buszhoz a fődarabokat az MKB Bank hiteléből már megvásárolta az IEAG, ha ezeket a fődarabokat a BKV-átvehetné, akkor saját maga le tudná gyártani ezekből az autóbuszokat, mivel hetente egy csuklós összeszerelésére alkalmas kapacitással rendelkezik.
Csak emlékeztetőként: a főváros útjain már a Moduloknál sokkal olcsóbb vadonatúj Solaris csuklós buszok járnának a metró helyett, ha a kormány nyomására a főváros nem állt volna el a lengyel gyártóval való szerződéskötéstől.
A BKV nem válaszolt a Modulo-buszokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
