A ma már egyre kevésbé szokatlannak számító melegrekord döntögető januári tavaszban néhány, téli álmából felébredt "repülő rovar" is körözött légterében a hétvégén. A jó idő a kis pilótanélküli eszköz – „drone” angolul méhet, zümmögést jelent – röptetőinek is kedvezett, tán százan is ellátogattak az elmúlt szombaton kora délután Óbudára, hogy kipróbálják repülő szerkezeteiket. Az esemény jó alkalmat adott arra, hogy megtudjuk, melyek a legfontosabb tudnivalók a drónok használatával kapcsolatban. Már csak azért is, mert biztos sokan kaptak, vettek karácsonyra ilyen eszközt, így nem árt tisztában lenni azzal, mit szabad, mit nem.
Vannak, akik aggodalommal figyelik a fejük fölött lebegő kisebb-nagyobb drónokat. Őket megnyugtathatja, de a röptetőknek is védelmet jelent, hogy múlt év végén megjelent az a kormányrendelet-módosítás, amely szerint a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében a pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtott repülésekhez eseti légteret kell kijelölni. „Aki röptetni szeretne, annak rendelkeznie kell biztosítással és ideiglenes légtérhasználati engedéllyel. Ha üzletszerűen foglalkozik valaki a drónokkal, további feltételeknek is meg kell felelnie” – mondta lapunknak Seszták Sándor, a Drónpilóták Országos Egyesületének alelnöke.
"Az engedély harminc napon belül megszerezhető, és egy bizonyos területre szól, amely akár lakott területen is lehet, de tiltott légterek közelében nem adják ki. A korábbi tervezetben szó volt a repülő eszközök súlyhatárok szerinti osztályozásáról, de a most érvényes jogszabály nem tesz ilyen megkülönböztetést, a 20 grammos játékkopter is pilóta nélküli légijárműnek számít. A magánterület feletti légtér is a Magyar Állam tulajdona, a szabály ezeken a helyeken is érvényes. Nincs alsó határ, egy centiméterre való emelkedés is repülésnek számít" – tudjuk meg a legfontosabbakat az alelnöktől.
Katasztrófa sújtotta területek feltérképezésében segít a Vodafone Magyarország és a Nokia. A két cég együttműködésében létrehozott és tesztelt ideiglenes 4G hálózathoz kapcsolódó drónokkal pillanatok alatt láthatóvá válik, hogy hol és milyen segítségre van szükség. Az életmentő technológiát Magyarországon először a Balaton felvidéken próbálták ki. A Vodafone korábban az Irma hurrikán sújtotta területeken is bevetette Instant Network 3G elnevezésű hordozható mobilhálózatot, amellyel 40 perc alatt ingyenes kommunikációs hálózatot tudnak kiépíteni a mentőalakulatok és segélyszervezetek, illetve a túlélők számára. A prototípust magyar szakemberek tervezték.
A kis méretű drónok viharos sebességű elterjedésének elérhető áruk mellett az volt az oka, hogy a modellrepülőkkel ellentétben egy zsebkendőnyi területről is képesek felszállni. Nagy számuk mára szükségessé tette a szigorú szabályozást. Sokan nem a megfelelő helyet választják gépük kipróbálásához és megesik, hogy az első néhány leszállás sem sikerül tökéletesre. Az alelnök azt javasolja, aki repülni szeretne, az első felszállás előtt forduljon valamelyik ezzel foglakozó szervezethez. Az érdeklődő minden segítséget megkap a szerkezetek működtetésével, a műszaki tudnivalókkal kapcsolatban, azonkívül szabályozási, személyiségjogi tudnivalókról is tájékoztatják. Évek óta a kötelező felelősségbiztosítás is fontos eleme a legális tevékenységnek. Az, hogy a drónok motorja leáll és emiatt lezuhannak, nem jellemző, viszont előfordul, hogy elvesztik tájékozódási képességüket. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a pilóta kézben tudja tartani irányításukat. A legújabb szerkezetek - ha a távirányító hatótávolságán kívülre repülnek -, önállóan képesek visszatérni a felszállási pontra. Ha lemerül az akkumulátor, a gép szintén visszafordul, vagy leszáll ott, ahol elfogy az energia. Seszták Sándor szerint minden egyes repülést gondosan meg kell tervezni, a biztonságos felszállástól a leszállásig, amihez olyan tudásra és gyakorlatra van szükség, amely egyedül nehezen szerezhető meg.
