Kim Dzsong Un észak-koreai vezető előző napi újévi beszédében ismét az atomfegyverek bevetésével fenyegetett. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy hazája küldöttséget meneszthet a téli olimpiára. Egyben – általános meglepetésre – sok sikert kívánt Szöulnak az olimpia megrendezéséhez. Ez már csak azért is volt teljesen váratlan lépés a kis vezértől, mert előzőleg csak becsmérelte Dél-Korea minden lépését. Megfigyelők Kim Dzsong Un gesztusát úgy értékelték, hogy Phenjan nyitott a tárgyalásokra a déli szomszéddal.
Dél-Koreában inkább kedvező visszhangra talált Kim Dzsong Un beszéde függetlenül attól: beszédében ezúttal is nagy hangsúlyt helyezett hazája elrettentő nukleáris erejére. Szöul mindenesetre hamar, egy nappal az újévi beszéd után válaszolt a tárgyalási ajánlatra és konkrét időpontot is javasolt annak megrendezésére. Szöul elképzelései szerint a tárgyalásokat a két ország határán található Panmindzsonban tarthatnák meg.
Az utóbbi időben ismét nőtt a feszültség a két ország között, mivel Észak-Korea felgyorsítja nukleáris fegyverkezését, ezzel folyamatosan fenyegeti Dél-Koreát, valamint az Egyesült Államokat. Szeptemberben hidrogénbombával hajtott végre nukleáris kísérletet a sztálinista állam. Novemberben pedig interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amellyel az Egyesült Államok teljes területét elérhetné. Amennyiben képes lenne miniatürizálni az atomtöltetet, úgy atomcsapást mérhetne az Egyesült Államokra.
Mindezek alapján különösen meglepő Kim Dzsong Un inkább békülékenynek nevezhető újévi beszéde. Ennek két oka lehet. Az év első napján elhangzó szózata a múltban is inkább mérsékeltebb hangvételű volt, később azonban folytatta a tőle megszokott konfrontatív politikát. Ugyanakkor feltételezések szerint ezúttal azért többről volt szó. Kim Dzsong Un ugyanis kényszerhelyzetbe kerülhet az országát sújtó nemzetközi büntetőintézkedések miatt. Phenjannak egyre nehezebb keményvalutára szert tennie. S a nyitásra jó alkalmat nyithat a pjongcsangi téli olimpia. Ezért várhatóan a februári világeseményig Phenjan nem áll elő újabb provokációkkal. Taktikai megfontolások is állhatnak amögött, hogy Észak-Korea közvetlenül tárgyalhat a déli szomszéddal. Az ilyen megbeszélésekre eddig Washington közvetítésével került sor.
A két ország között utoljára 2015-ben tartottam magas szintű tárgyalásokat. Azóta Dél-Koreában komoly belpolitikai változások történtek, hiszen tavaly május óta Mu Dzse In az ország elnöke, aki békülékenyebb politikát kíván folytatni Észak-Koreával szemben. Igaz, Phenjan sorozatos provokációi nem feltétlenül támasztották alá e stratégia helyességét. Mun tavaly tárgyalásokat is ajánlott az északi szomszédnak, amire Phenjan még csak nem is reagált.
A két Korea közötti viszony normalizálása roppant nehéz feladatnak ígérkezik. Miközben ugyanis Szöul nukleáris fegyvermentes Koreai-félszigett képzel el, Phenjan szinte hetente jelenti ki, hogy ragaszkodik az elrettentő erőhöz.
