Negyvenen meghaltak és harmincan megsebesültek abban az öngyilkos robbantás sorozatban, amelyet egy kabuli média és kulturális központ mellett követtek el. A merénylet ezúttal is a síita közösséget célozta, az Afgan Voice Agency hírügynökség és a vele egy épületben székelő Korán-iskola, ami előtt a merénylet történt, az afgán főváros síiták lakta negyedében található. Ugyanakkor az észak-afganisztáni Balh tartományban hat gyerek vesztette életét, amikor akna robbant egy úton.
Fotó: AFP/Daud Yardost
Mindkét merénylettípus beleillik abba a sorozatba, amely az egész 2017-es évet jellemezte. Lapzártánkig egyetlen szélsőséges szervezet sem vállalt felelősséget egyik merényletért sem, de az elkövetés módja arra utal, hogy a kabuli robbantás az Iszlám Állam, az úton robbanó akna pedig a tálibok műve. Az idén feltűnően megsokasodtak a nagy horderejű merényletek Afganisztánban. A kabuli kormányzat képviselője a tálibokat tette felelőssé a gyerekek halála miatt, hangsúlyozva, hogy a tálibok rendszeresen helyeznek aknákat azokra az utakra, amelyeken az afgán biztonsági erők közlekednek. A célpontok valószínűleg ezúttal sem a pásztorgyerekek voltak.
Az Iszlám Állam viszont elsősorban a síita lakosságot, illetve a nemzetközi erőket és diplomáciai testületeket, a „bűnös nyugat” képviselőit illetve a médiát célozza. Kabulban az utóbbi hónapokban több médiaorgánum ellen hajtottak végre terrorcselekményt, a mostani robbantás is hírügynökséget célzott.
A történtek is jelzik, hogy az afganisztáni terrorveszély fokozódása nem indokolatlanul került a nemzetközi figyelem középpontjába. Az Iszlám Állam (IS) szíriai és iraki katonai veresége kapcsán vezető politikusok, katonai vezetők és biztonsági elemzők egyetértettek, hogy a terrorcsoport vélhetően Afganisztánban próbálja majd újraszervezni önmagát. Miért épp ott? Mindenekelőtt azért, mert rendkívül gyenge a központi kormányzat, egyes becslések szerint már csak az ország területének 57 százalékát ellenőrzi, a többi részeken a szélsőségesek vették át az irányítást. A NATO erők kivonulása után a helyi biztonságiak és hadsereg nem tud felnőni a feladathoz, a tálib szélsőségesek látványosan erősödnek, a Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal közös határszakaszt gyakorlatilag teljes hosszában ők uralják, nem utolsó sorban azért, mert 2014 óta az IS már eléggé komolyan megvetette a lábát Nangarhar és Kunduz tartományokban. Orosz jelentések szerint ősszel, az iraki és szíriai kiszorulással egyidőben egyre több IS dzsihádista érkezett Afganisztánba. A Talibán és az IS közötti rivalizáció, a nyílt harc a területekért újra lángba boríthatja az 1979 óta szinte folyamatos háborúban élő országot.
2017-es összesítések még nem állnak rendelkezésre, de már 2016-ban minden negatív rekord megdőlt: a civil áldozatok száma még sosem volt annyira magas, az ENSZ adatai szerint 11 418 halott és sebesült volt a háború számlájára írható.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Amerika-barátnak nem nevezhető orosz elnök, Vlagyimir Putyin épp a napokban mondta azt, hogy súlyosbodott a terrorfenyegetés Afganisztánban, és csak rosszabbodni fog. „Amennyiben azonban nem lenne ott az Egyesült Államok, valószínű, még rosszabb lenne" – hangsúlyozta Putyin.
A NATO az idén nyáron döntött úgy, hogy fokozni kívánja jelenlétét a terrorizmussal és belső feszültségekkel küzdő közép-ázsiai országban, azzal a céllal, hogy erősítse az afgán védelmi kapacitásokat.
