Idén karácsonykor 315 bejegyzett pártot tartott nyilván az Országos Bírósági Hivatal (OBH), további 72 pedig bejegyzés alatt állt. A december 25-i adatok azt mutatják, megvalósul a szeptemberi adatok alapján megfogalmazott jóslat: a jövő tavaszi választásig a 400 párthoz közelít a lista. Némi óvatosságra ad okot azonban, hogy a nyilvántartás nem kevés helyen pontatlan. Egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány tömörülést. Például nehéz eldönteni, hogy az egybeírt és külön írt változat valóban két önálló pártot takar, vagy csak a listát adatokkal feltöltő alkalmazottat zavarta meg például az Alternatív Magyar Nép Párt és az ugyancsak Alternatív Magyar Néppárt elnevezés majdnem pontos egyezése. Utóbbit 2014-ben bejegyezték, előbbi azóta várja a döntést. A lista aktualitását is megkérdőjelezi, hogy olyan párt is szerepel rajta, amely 2002 óta várja sorsát. Ilyen a Béke Ura Párt Csopak.
A 72 bejegyzésre váróként nyilvántartott tömörülésből reális jelentkezőnek azt a 46 pártot tekinthetjük, amelyek 2017-ben kezdték el a regisztrációs folyamatot. A választások előtt akarja bejegyeztetni magát például a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.
A Népszava információi szerint a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de azért decemberben sem állt le a folyamat. A Pécsi Törvényszék például ebben a hónapban 8 egyesületet jegyzett be, köztük az Európai Cigányok Demokratikus Pártját. Kecskeméten 5 egyesület közt a Négynap Párt, Nyíregyházán a 15 között a Haza Mindenkié Párt, Szekszárdon pedig a 6 között volt az Élhetőbb,Boldog Magyarországért Párt. Az biztosnak látszik, hogy ha ebben a tempóban intézik a területileg illetékes törvényszékek a pártbejegyzéseket, akkor áprilisig már legfeljebb 15-20 pártnak van esélye, hogy hivatalosan működhessen.
Szeptemberben még csak 222 bejegyzett és 177 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló a Magyar Nemzet szerint. Az előző parlamenti választáson, 2014-ben is rengeteg új politikai formációval ismerkedhettek a választók, akkor viszont még „csak” 147-en próbáltak volna bejutni a parlamentbe.
Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, a rájuk leadott voksokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta, a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke már korábban is megerősítette lapunknak, hogy a mostani kampányra készülve sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos benne, hogy rengeteg szerepel majd a szavazólapon 2018-ban. A fő probléma szerinte az, hogy állami támogatást kapnak a pártok a listaállítás után.
