A papírformától eltérően nem egy orosz cég, hanem egy amerikai-francia konzorcium nyerte Paks 2. első komoly tenderét. Az eredményhirdetés – amellyel gondosan kivárták, amíg az Európai Bizottság dönt a beruházásról – valójában azt jelzi: a kormánynak a vártnál is súlyosabb árat kell fizetnie az uniós jóváhagyás fejében.
Ahogyan arról a Magyar Nemzet beszámolt, az amerikai érdekeltségű GE Hungary Kft. és a francia Alstom konzorciuma nyerte az első nagyobb volumenű közbeszerzést a paksi bővítési beruházásban. Így a GE szállítja a majdani 5-ös és 6-os új blokkok 1200 megawattos turbináit, összesen nettó 793,8 millió euró (mintegy 250 milliárd forint) értékben. A döntés két furcsa elemet is tartalmaz. Egyrészt volt orosz pályázó is, a szentpétervári Szilovije Masini, mégis nyugati cégek kapták az üzletet. Másrészt a fővállalkozó-generálkivitelező szó nélkül tudomásul vette a döntést – annak ellenére, hogy az orosz pályázót kizárták –, ami azt sejteti, hogy valamilyen alku állhat a háttérben.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője – aki korábban az atomerőmű-építés beruházási tenderének elmaradása miatt uniós eljárást kezdeményezett – a Facebookon úgy kommentálta a lépést: „Mindazoknak, akik meglepődtek, hogy nem orosz cég nyerte a paksi turbina-tendert: pontosan ennek kellett történnie. A Paks 2 körüli nagy megállapodás lényegi eleme, hogy jelentős európai és esetleg amerikai cégeket is beengednek a projektbe. Ezzel vették meg az Európai Bizottság jog határait feszegető hozzájárulását. Már évekkel ezelőtt három cég részvételét valószínűsítettem a beruházásban a megállapodás eredményeként: a Siemens, az Areva Germany és az Alstom. A mostani közbeszerzést, láss csodát, ki nyerte? A GE és az Alstom konzorciuma. Minden a menetrend szerint halad. Az egész korrupt gépezet zavartalanul zakatol.”
Jávor véleménye többnek tűnik összeesküvés-elméletnél. Egyrészt az a tény, hogy a Szilovije Masin-t kizárták, arra utal: az orosz vállalkozás jobb ajánlatot adott az amerikai párosnál – máskülönben elegendő lett volna, ha egyszerűen a a legjobb ajánlat nyer, ehhez kizárásra nem lett volna szükség. Másrészt a Magyar Nemzet is emlékeztetett rá, hogy hónapokon át, többszöri elnapolással húzták a pályázat eredményhirdetését. A lap nem nevezte meg az okot, de a Népszava információi szerint egészen addig múlatták az időt, amíg le nem járt a beruházási tender elmaradásával kapcsolatos európai bizottsági döntés bírósági megtámadhatóságának határideje. Mivel az Európai Unió Bíróságához fordulni vagy egy másik uniós tagállamnak, vagy egy piaci versenytársnak van lehetősége, a háttéralkuval kizárták, hogy a GE vagy az Alstom támadja meg a bírósági döntést, és amikor letelt a határidő, megkötötték azt az üzletet a nyertesekkel, amelynek révén az Orbán-kormány megkezdi a törlesztést a brüsszeli engedékenységért, illetve a Roszatom vetélytársainak háttérbe húzódásért. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy már a kérdéses jogalapú beruházás első nagyobb részlete is jelentős politikai felárral, az indokoltnál drágábban valósul meg a kormány manőverei miatt.