Tréfás kedvű pestiek lefújták vagy lefestették a Terrorelhárító Központ (TEK) páncélozott járművét – pontosan meg nem mondanám, hogy mi az, vagy mire alkalmas –, feltehetően annak bizonyítására, hogy teljesen értelmetlen, hogy ott strázsáljon a Vörösmarty téren. A harckocsit azért állították oda, nehogy nálunk is előforduljon terrorcselekmény, ha esetleg valamelyik iszlám szélsőségesnek eszébe jutna Allah Akbar felkiáltással a karácsonyi vásár közönségének soraiba hajtani.
Félreértés ne essék: egyáltalán nem gúnyolódom, sajnos a legkevésbé sem kizárható, hogy egyszer Budapestet is célba veszik az iszlamisták. Jártam az ősszel Barcelonában; amióta ott, a híres La Ramblán megtörtént a tragédia, az utca mindkét végét rendőrautók és rendőrök védik. Más kérdés, hogy ezek valahogy belesimulnak a tömegbe, nem olyan feltűnőek, mint a pesti testvér, de hát ahány ház, annyi terrorelhárító. Ha magyar kormány úgy ítélte helyesnek, hogy a budapesti Rambla (Váci utca) végére, a Vörösmarty térre, a karácsonyi forgatag mellé egy ilyen látványos járművet állítson, akkor annak nyilván megvolt a maga célja. Azt csak a rosszindulatú, megrögzött ellenzékiek gondolják, hogy az igazi cél maga a látvány lehetett; annak demonstrálása, hogy a mi vezetésünk megvédi az embereket, Hajdu vezérőrnagy és csapata ott áll a vártán. Csakis ők híresztelik, hogy az akció sem más, mint egyszerű propaganda, része a választási kampánynak, annak felmutatása, hogy olyan erős kormányunk van, amely a terroristákat is képes elriasztani.
Ebbe a látványosan felépített koncepcióba rombolt bele a festékfújó, aki viszont épp az imént felvázoltakat akarta megcáfolni: festékszórós ellenállásával azt bizonyítani, hogy páncélozott jármű ide, terrorelhárítók oda, bármi megtörténhet, még a harckocsit is össze lehet festeni anélkül, hogy ezt a derék katonák észrevették volna.
Az eset néhány napja történt, és mi tagadás, a budapestiek egy része azóta a TEK-en röhög. Tegyük hozzá, nem először, pedig ez az alakulat mindent elkövet annak érdekében, hogy mindenütt ott legyen, ahol hárítani lehet. Lecsap színészekre itthon, de fellép külföldön is; folyamatosan igazolva, hogy létezése létszükséglet. De mit lehet egy ilyen inzultus után tenni? Talán az lenne a legegyszerűbb, ha a kormány megbízottja elismerné: a fegyveres őrök hibáztak, nem figyeltek, ezért levonjuk a megfelelő következtetéseket. Fegyelmi, irgum-burgum és a többi, végülis az életünk védelme nem játék. De Magyarországon nem ez történik. Egy olyan kormány esetében, amely nem ismeri a kudarc kifejezést, nincs beismerés, ellenkezőleg, mondatok gyártása van. Amit aztán valamelyik éppen aktuális szerencsétlennel előadatnak. Most például Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztossal, aki ezt készséggel meg is tette, és közölte: a TEK-esek nem a harckocsit védik, hanem az embereket. Arra persze nem tért ki, hogy akkor minek oda a harci jármű.
De azért adott egy ötletet: legközelebb a turistákat fogják lefújni.
