Az Állami Számvevőszék nem szeppent meg attól, hogy múlt héten másfél-kétezer ember tiltakozott a Fidesz székházánál a Jobbikra kiszabott rekordbüntetés miatt. Az ÁSZ ott folytatja, ahol a Jobbiknál abbahagyta: a Párbeszédet, az Együttet, az LMP-t, a Demokratikus Koalíciót, a Liberálisokat és az MSZP-t is több millió forintra akarja bírságolni a volt fideszes képviselő, Domokos László vezette szervezet.
– Összesen 15 millió forintos bírságot kaptunk. Kéthavi működési költségünket veszik el – tájékoztatta a Népszavát Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője. (A büntetés két tételből áll: egyrészt a ténylegesen visszafizetendő pénzből, másrészt az ezzel megegyező összegből, amivel az állam csökkenti a párt költségvetési támogatását.) Tordai elmondta, a pártra korábban még nem rótt ki bírságot az ÁSZ, sőt két éve mindent rendben találtak ugyanannál az ingatlanbérlésnél, amiért most büntetnek.
Az Együtt úgy vélte, az ÁSZ kitalált egy álindokot, amivel anyagilag akarja ellehetetleníteni a munkájukat. Juhász Péter, a párt elnöke közölte: havi 508 ezer forintot fizetnek a budapesti Nagymező utcában található irodájukért. Az ÁSZ 20 millió forintos büntetést helyezett kilátásba, amely az éves költségvetésük csaknem 15 százaléka, tehát két havi költségkeretüket vennék el.
Az LMP-nek 160 millió forint körül van az éves költségvetése, így a rájuk kiszabott 16 millió forintnyi bírság nem teszi tönkre őket, de jelentős érvágás – tudtuk meg Hadházy Ákostól. A párt társelnöke a büntetés mértékét érzékeltetve az LMP nyári plakátkampányát hozta példaként, amely 10 millió forintba került. – Nem kaptunk korábban büntetést, pedig eddig is „mogyorózták” a pártot, tavaly két hónapig vizsgálódtak – tette szóvá Hadházy. Az LMP 400 ezret fizet egy meglehetősen lerobbant, 260 négyzetméteres irodáért. – Nem érzem, hogy luxust kapnánk ingyen – mondta a társelnök.
A DK-n 15 millió forintot kér számon az ÁSZ. – Ez másfél havi működési költségünk. Ráadásul, míg nyáron ennyi ideig lehet takarékoskodni, a kampányidőszakban minden fillérnek megvan a helye – jelentette ki a Népszavának Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója. Náluk 15 vidéki és 2 központi irodát vizsgálhatott az ÁSZ, de a jelentéstervezetből nem derült ki, mely irodákat, milyen alapon tartotta illegális támogatásnak a számvevőszék. – Ez az első büntetésünk, ráadásul az ÁSZ legutóbbi vizsgálatán mindent rendben talált az irodabérletünkkel kapcsolatban – hangsúlyozta Sebián-Petroszki.
Bár a legutóbbi ellenőrzés során a Liberálisoknál sem találtak semmi kivetnivalót, most mégis 14 millió forinttal büntetnék meg Fodor Gábor pártját. Ezért Guy Verhofstadthoz, a liberálisok európai parlamenti frakciójának vezetőjéhez fordulnak, hogy „az Európai Unió vezetői is értesüljenek arról, hogy az Orbán-kormány hogyan lehetetlenítené el az ellenzéki pártok működését, illetve indulását a választáson”.
Az Állami Számvevőszék nyíltan pártállami logikát követő döntései mögött valószínűleg nincs hosszabb távú, átgondolt politikai stratégia: azon túl, hogy tovább gyengítse az amúgy is erősen forráshiányos ellenzéket, kriminalizálhassa az ellenzéki pártokat – nyilatkozta lapunknak Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója.
A történtekből szerinte két következtetés egyértelműen levonható: a 2018-as választások egyáltalán nem biztosítanak egyenlő feltételeket a pártoknak, ez a választás a 2014-esnél is jóval tisztességtelenebb lesz. Másrészt: a Fidesz sokkal kevésbé ad a látszatra, mind külföldön, mind belföldön. Ha az ÁSZ el akarja kerülni a látszatát a politikai elfogultságnak, legalább valami szimbolikus bírságot ki kellene szabnia a kormánypártra is – jegyezte meg Krekó Péter.
Sajnálatos, hogy a kormányzó pártokat nem ellenőrzi és szankcionálja az Állami Számvevőszék – folytatta a gondolatmenetet Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A működési kiadásokkal kapcsolatban is vannak gyanúra okot adó jelek, de a kampányköltéseket megvizsgálva „rengeteg ötletünk van rá”, miért kellene komoly összegekkel megbüntetni a milliárdokkal túlköltekező Fideszt.
Az MSZP az egyetlen, amely már tavaly is kapott büntetést az ÁSZ-tól. A számvevőszék arról tájékoztatta lapunkat, hogy első alkalommal az MSZP-nél állapított meg „tiltott támogatást”, még júniusban nyilvánosságra hozott jelentésében. Az ÁSZ szerint a szocialisták 39 ingatlanból 10 esetében kedvezményes bérleti díj, illetve térítésmentes ingatlanhasználat formájában jogszerűen igénybe nem vehető, jogi személyektől származó, mintegy 3,1 millió forint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadtak el. Ezt a párt be is fizette a központi költségvetésnek. Információink szerint az ÁSZ most másodszor is megbüntette az MSZP-t, ezúttal 2 millió forintra.
Az Állami Számvevőszék 30 napon belül elkészíti és nyilvánosságra hozza végleges jelentését a Jobbikról – tájékoztatta Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője a Népszavát.
A belpolitikai botrányt kavaró jelentés tervezete szerint a Jobbikot – tiltott támogatás miatt – összesen 660 millió forintos visszafizetési kötelezettség és pénzelvonás fenyegeti. Vona Gábor pártja, amely változatlanul jogtalannak tartja a büntetést, csütörtökön elküldte észrevételeit a számvevőszéknek. A nagy terjedelmű – a mellékletet nem számítva 25 oldalt kitevő anyagban – a Jobbik arra a következtetésre jutott, hogy az ÁSZ „megállapításainak jelentős része nem létező körülményekre hivatkozik, vagy létező körülményekből valótlan következtetéseket von le”.
Horváth Bálint lapunkkal közölte, hogy az ÁSZ figyelembe veszi a jobbikos észrevételeket. A figyelembe nem vett észrevételeket a számvevőszék köteles a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el.
Fideszes berkekből szivárogni kezdtek olyan vélemények, hogy a Jobbik büntetését szerencsésebb lenne a parlamenti választás után behajtani. Ha azonban a számvevőszék – mint azt Horváth Bálint állítja – „az észrevételek átvételétől számított harminc napon belül” elkészíti végleges jelentését, akkor ez a verzió már biztosan nem valósul meg. Egyébként is: a kommunikációs vezető kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a számvevőszék a „magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye”, és „jogállásából fakadóan nem mérlegelhet politikai pártok által megfogalmazott szempontokat, javaslatokat”.
Horváth Bálint válaszából kiderült, hogy az elmarasztalt pártnak nemcsak fellebbezési, jogorvoslati lehetősége nincs, hanem a befizetés elhalasztására vagy részletfizetésre sincs mód. Amennyiben a párt a végleges jelentés nyilvánosságra hozatala után 15 napon belül nem fizeti be a kiszabott összeget, azt az adóhatóság „adók módjára hajtja be”.
A Jobbik eleve politikai támadásnak tartja az eljárást, ezért nem lát rá valós esélyt, hogy a párt érveinek hatására a számvevőszék elengedi, vagy legalább jelentősen mérsékli a büntetést. A kormánypártot a számvevőszék arra hivatkozva nem vizsgálja, hogy ellenőrzési ütemtervében a Fidesz nem szerepel.
Az Országgyűlés 1991. szeptember 17-én törvényt fogadott el az 1990-es országgyűlési választásokon 1 százalékot elért pártok székházhoz juttatásáról. A Fidesz részben vagy teljesen három ingatlant kapott, de az MDF-fel közösen megkapott Váci utcai egykori tiszti kaszinó épületét 1993. év elején 1,5 milliárd forintért eladták a MKB-nak. A Fidesz 46 százalékos tulajdoni arányának megfelelően 690 millió forinthoz jutott az üzletből, de az üzletre hónapokkal korábban előszerződést kötöttek az MKB-val, amely az 1,5 milliárdból 1,4 milliárdot rögtön ki is fizetett. A későbbi ÁSZ-vizsgálat szerint az eljárásban „törvénysértő mozzanatok voltak”, de sem akkor, sem pedig később nem büntették meg a Fideszt. A párt vezetői mindezt saját tagságuk előtt is elhallgatták, később pedig nem számoltak el a pártnak juttatott összeggel. Ugyancsak az MDF-fel birtokolta közösen a párt a Széchenyi rakpart 3. alatt található épületet, az Andrássy út 105. pedig a Fidesz százszázalékos tulajdonában állt. A két utóbbi ingatlan 1995-ben a Magyar Hitelbank Rt. (MHB) tulajdonába került, mert hitelfedezetként szolgáltak az 1994-es kampányra felvett több százmilliós kölcsönökre. A Fidesz a hitelt nem tudta visszafizetni, így a bank a választás után az épületek tulajdonjogát átvette.
Az Állami Számvevőszék nyíltan pártállami logikát követő döntései mögött valószínűleg nincs hosszabb távú, átgondolt politikai stratégia: azon túl, hogy tovább gyengítse az amúgy is erősen forráshiányos ellenzéket, kriminalizálhassa az ellenzéki pártokat – nyilatkozta lapunknak Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója.
A történtekből szerinte két következtetés egyértelműen levonható: a 2018-as választások egyáltalán nem biztosítanak egyenlő feltételeket a pártoknak, ez a választás a 2014-esnél is jóval tisztességtelenebb lesz. Másrészt: a Fidesz sokkal kevésbé ad a látszatra, mind külföldön, mind belföldön. Ha az ÁSZ el akarja kerülni a látszatát a politikai elfogultságnak, legalább valami szimbolikus bírságot ki kellene szabnia a kormánypártra is – jegyezte meg Krekó Péter.
Sajnálatos, hogy a kormányzó pártokat nem ellenőrzi és szankcionálja az Állami Számvevőszék – folytatta a gondolatmenetet Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A működési kiadásokkal kapcsolatban is vannak gyanúra okot adó jelek, de a kampányköltéseket megvizsgálva „rengeteg ötletünk van rá”, miért kellene komoly összegekkel megbüntetni a milliárdokkal túlköltekező Fideszt.