regionális választások;Katalónia;

A népszavazás napján bejárta az országot a jobb oldali kép. Később kiderült, hogy egy korábbi tüntetésen készült, és a zászlót u

- Újjáéledhet a zombihadsereg

A függetlenségi referendum során tapasztalt orosz dezinformációs kampány a csütörtöki regionális választásra is rányomhatja a bélyegét.

Mi a közös a katalán függetlenségben és a kelet-ukrajnai konfliktusban? Mindkettő a „globális hatalmak” titkos tervének részét képezi. A végső cél: háborút szítani Európában!

A fenti álhír a PolitExpert nevű orosz „híroldalon” jelent meg, s a közösségi médiában több helyen is felbukkant az október 1-jei függetlenségi népszavazás idején. Két hónappal a történtek után is csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy milyen széles körben fejtette ki hatását az orosz és venezuelai forrású dezinformációs kampány, éppen ezért van némi aggodalom arra vonatkozóan, hogy a rendkívül kiélezett csütörtöki regionális választást nem próbálják-e meg befolyásolni. Egyes hangok egyenesen attól tartanak – kissé túlzó aggodalommal –, hogy akár az eredményeket is meghekkelhetik Oroszországból.

„Ha van valamiben tapasztalata ennek az országnak, akkor az a tiszta választások lebonyolítása” – e szavakkal próbálta meg eloszlatni a kétségeket néhány napja Soraya Sáenz de Santamaría kormányfő-helyettes. Az ABC beszámolója szerint alakult egy munkacsoport – ebben több minisztérium, valamint kriptológusok is részt vesznek –, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa a december 21-i voksolás demokratikus, tiszta lebonyolítását.

Az utolsó közvélemény-kutatások szerint igen szoros lehet a végeredmény. Ha az egységpárti erők szereznek többséget, akkor a függetlenségi mozgalom egy időre háttérbe szorul – a mélyen gyökerező problémák természetesen ezzel nem oldódnak meg –, ha viszont az önálló Katalóniáról álmodók aratnak győzelmet, folytatódik a bizonytalanság. Nem meglepő tehát, hogy Spanyolországban aggodalommal figyelik, a külső beavatkozás esetleg nem mozdítja-e el a mérleg nyelvét. A pánik részben érthető, hiszen a múltban ezt nem sikerült megakadályozni. A spanyol kormányt, a politikusokat, sőt még a tradicionális médiát is váratlanul érte a dezinformációs kampány. Nem tudtak érdemben reagálni a jelenségre.

A népszavazás napján bejárta az országot a jobb oldali kép. Később kiderült, hogy egy korábbi tüntetésen készült, és a zászlót utólag szerkesztették oda Forrás: Amina Hekmet Twitter-oldala

A népszavazás napján bejárta az országot a jobb oldali kép. Később kiderült, hogy egy korábbi tüntetésen készült, és a zászlót utólag szerkesztették oda Forrás: Amina Hekmet Twitter-oldala

Ahogy az El País fogalmazott az egyik cikk címében: a függetlenségi referendum idején „az online háborút az orosz gépezet nyerte meg”.

A washingtoni George Washington egyetemen a közelmúltban zajlott egy kutatás, amely során több mint 5 millió olyan, a közösségi médiában megosztott tartalmat vizsgáltak, amelyek eredetileg – a Kremlhez köthető – különböző híroldalakon, így az RT-n és a Szputnyikon jelentek meg. A híreket megosztó felhasználók 30 százaléka anonim volt, s a tevékenységük kimerült abban, hogy ezen a site-ok álhíreit terjesztették az interneten. A kutatás vezetője, Javier Lesaca úgy írta le a jelenséget a BBC-nek mint „zombifelhasználók hadseregének” támadását, amelyet „mesterien irányítanak”.

Hogy ez a gépezet milyen komoly hatással lehetett a közvéleményre, újabb adatok bizonyítják. A népszavazás előtti és utáni napokban kétféle narratíva volt mérvadó a közösségi médiában: a tartalmak 78,2 százaléka a függetlenség mellett érvelt, s elnyomó hatalomként utalt a spanyol kormányra. Ezzel szemben csupán a tartalmak 19,2 százaléka nevezte legitimnek, hogy Madrid – a választás napján az erőszaktól sem visszariadva – meg akarta akadályozni az alkotmányellenes referendumot.

Hogy mi volt Moszkva célja, arra több magyarázat lehet. Az nem kérdés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök örömmel nézi az Európai Unió belső konfliktusait, a kohézió gyengülésének jeleit, s az orosz befolyás növekedését. Donaja Barojan, a washingtoni székhelyű Atlanti Tanács nevű kutatóintézet munkatársa az El Paísnak kifejtette: a katalán krízist a Kreml arra is felhasználta, hogy legitimálja a Krím elcsatolását. A The Integrity Initiative szakértői csoport – amely az orosz dezinformációt monitorozza Európában – egy frissen publikált kutatásában azt írja, hogy Moszkva okkal akarja növelni spanyolországi befolyását: a valódi cél a spanyol szélsőjobb feltüzelése. A jobboldal radikális szárnya Spanyolországban messze nem olyan népszerű, mint Európa más országaiban, politikailag irreleváns. A katalán krízis azonban – vélik a londoni szakértők – felkorbácsolhatja a nacionalista érzelmeket. „A szélsőjobboldali, valamint a kormányzó Néppártban csalódott konzervatív szavazók egyre inkább szimpatizálnak Putyin Oroszországával” – olvasható a tanulmányban.

A függetlenségpártiak kerültek nyerő pozícióba
Az El País saját közvélemény-kutatása alapján lemodellezte a csütörtöki választást követő lehetséges forgatókönyveket. Ezek szerint 54 százalék az esélye annak, hogy hajszállal ugyan, de a függetlenségpárti erők szerzik meg a többséghez szükséges minimum 68 mandátumot. Az esélyek az utóbbi pár napban változtak: a közelmúltban még az egységet támogató pártoknak jósoltak többséget a parlamentben.

Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.